A baseball mellesleg rokons�gban �ll az angol krikettel. Hasonl� �t�s-j�t�kokat m�r az 1300-as �vekben jegyeztek �s j�tszottak - Eur�p�ban �s az �reg kontinensen k�v�l egyar�nt - sokf�le n�pi j�t�k form�j�ban. A magyar kap�sm�ta vagy v�rm�ta szab�lyai k�s�rtetiesen hasonl�tanak a baseball szab�lyaira. Haz�nkban ez a n�pi �t�s-j�t�k sajnos a II. Vil�gh�bor� ut�n kihalt, de �rdekes p�ld�ul, hogy Finnorsz�gban a mai napig nagy stadionokban rendezik a peszepallo (finn baseball) nemzeti bajnoks�g m�rk�z�seit.

Az els�k k�z�tt tesz eml�t�st a baseballr�l Jane Austen angol �r�n� egy 1798-ban megjelent munk�j�ban Austenen k�v�l, j�val Doubleday t�bornok el�tt, m�sok is megeml�tett�k a baseballt, de azt nem tudjuk, hogy ezek a j�t�kok mennyiben hasonl�tottak a baseballra. Az angolok nagy kedvvel �zt�k a rounders nev� j�t�kot, melynek szab�lyai a baseball�ra nagym�rt�kben hasonl�tanak. New Englandben a bev�ndorolt brit telepesek m�r az 1700-as �vek elej�n j�tszottak rounderst, vagy ahogy a londoniak h�vt�k: a fieldert. A szab�lyok id�r�l id�re k�l�nf�le k�nyvekben is felt�ntek, de az emberek t�bbnyire a helyi szok�sok szerint j�tszott�k a j�t�kot.

Az amerikaiak a rounderst fokozatosan alak�tott�k �t baseball�. A mai �rtelemben vett baseball szab�lyainak kialak�t�s�t Alexander Cartwrigth-nak k�sz�nhetj�k, aki �sszegy�jt�tte a j�t�k legink�bb elterjedt szok�sait, �s el�sz�r nyomtatta ki a baseball sport szab�lyk�nyv�t. Az 1840-es �vek k�rny�k�n megalap�totta csapat�t a New York Knickerbockers-t. Az els� hivatalosan feljegyzett m�rk�z�sen - 1846. j�nius 19-�n - a New York Nine csapata a New Jersey-b�li Hobokenben 23-1 ar�nyban verte a Knickerbockers-t. �rdekess�g, hogy Cartwrigth nem j�t�kosk�nt, hanem j�t�kvezet�k�nt tev�kenykedett a m�rk�z�sen. Ett�l kezdve a j�t�k gyorsan terjedt az orsz�gban �s a szab�lyok is fokozatosan csiszol�dtak. Az 1861-1865 k�z�tti polg�rh�bor� is nagyban hozz�j�rult a j�t�k elterjed�s�hez. A fogs�gba esett d�li katon�k sokat l�tt�k �szaki honfit�rsaikat baseballozni, �s amikor a h�bor� ut�n hazat�rtek d�lre, j� h�r�t keltett�k a j�t�knak.

A legels� j�t�kosok term�szetesen amat�r�k voltak, de nem telt el sok id� �s a csapatok p�nzt vagy �ll�st aj�nlva pr�b�lt�k magukhoz �desgetni a jobb j�t�kosokat. Megalakult a k�t amerikai profi liga: A Nemzeti Liga 1876-ban, m�g az Amerikai Liga 1901-ben. A k�t liga 1903-ban "egyes�lt", a Major League Baseball els� World Series-�t (az �szak-amerikai profiliga d�nt�je) is ebben az �vben j�tszott�k.

A baseball teh�t Amerik�ban sz�letett �s hihetetlen n�pszer�s�gre tett szert az orsz�gban. Az egyszer� munk�sembert�l az eln�kig szinte mindenki lelkes h�ve �s szakavatott �rt�je a sport�gnak, amelyet a l�tv�nyoss�g, a k�zdelem, a kock�zatv�llal�s, a p�ly�n zajl� esem�nyek gyors, dr�mai v�ltoz�sa �s a j�t�k egyszerre csapat- �s egy�nisport�g jellege tesz nagyszer�v�.

Napjainkban a baseball m�r kor�ntsem csak amerikai sport�g. A j�t�k az id�k m�l�s�val �tkelt az �ce�non �s elindult vil�gh�d�t� �tj�ra.

A vil�gh�bor� ut�n alakult meg a Jap�n profiliga, a szigetorsz�gban a sport�g n�pszer�s�ge a sum�-�val vetekszik. De az eg�sz T�vol-Keleten nemzeti sportk�nt kezelik a baseballt. Rendk�v�l magas sz�nvonalon m�velik Tajvanon, Kore�ban, de m�g K�n�ban is.

A sport�g legjobbjainak m�sik nagy gy�jt�helye a Karibi t�rs�g. Kub�ban a boksz mellett a m�sik �llamilag kiemelt sport�gk�nt �zik. Az elm�lt �vek Vil�gbajnoks�gain �s Olimpiai Versenyein rendre a kubai csapat szerezte meg az arany�rmet. A baseballt vil�gsz�nvonalon j�tsz�k t�bbek k�z�tt Puerto Ricoban �s Nicaragu�ban is.

Az �ce�niai t�rs�gben legink�bb az ausztr�l baseballal kell sz�molni. Az USA profi csapataiban t�bb mint harminc ausztr�l j�t�kos tal�lhat�. �rdekes t�ny, hogy a Sydney Olimpia f�pr�b�j�nak sz�m�t� Vil�gkup�t 1999-ben az ausztr�l v�logatott nyerte, ezzel feladva a leck�t az olimpi�ra k�sz�l� v�logatottaknak.

Az �reg kontinensre az 1900-as �vek elej�n ker�lt �t a sport�g, el�sz�r term�szetesen Nagy-Britanni�ban vert gy�keret, majd ezt k�vette a t�bbi eur�pai orsz�g. N�h�ny �rdekesebb adat, a nemzeti baseball sz�vets�gek alakul�si d�tum�val: Nagy-Britannia 1890., Hollandia 1912., Franciaorsz�g 1914., Olaszorsz�g 1950., Lengyelorsz�g 1957, Csehszlov�kia 1964. Az els� Eur�pa Bajnoks�gra 1954-ben ker�lt sor. Az eddigi 26 eur�pai kontinensvet�lked�r�l Hollandia 16, m�g Olaszorsz�g 8 alkalommal t�rt haza gy�ztesen. L�that� teh�t, hogy ez a k�t orsz�g kiemelked�en uralja az eur�pai baseball �letet. Az Eur�pai Baseball Sz�vets�gnek (CEB) jelenleg 38 tagorsz�ga van.

Magyarorsz�gon a baseball 1989-90 k�r�l kezdett terjedni. A Magyar Orsz�gos Baseball �s Softball Sz�vets�get �t klub alap�totta 1992. j�nius 26-�n. Az 1999-es Nemzeti Bajnoks�gra m�r 28 csapat nevezett. A Nemzeti Bajnoks�gokon eddig n�gy csapatnak siker�lt gy�znie: 1992-1993: Budapest Islanders, 1994-1995: Budapest United, 1996-1997: Nagykanizsa Ants Th�ry, 1998-1999: Szentendre Sleepwalkers.

L�thatjuk teh�t, hogy m�ra a baseball m�r r�gen nem csak az amerikaik fura j�t�ka. A Nemzetk�zi Baseball Sz�vets�g (IBA) 108 tagorsz�ggal rendelkezik. Az olimpia hivatalos m�sor�nak megbecs�lt tagja a sport�g, a 2000. �vi olimpi�n a kos�rlabd�hoz hasonl�an m�r a profi j�t�kosok is szerepelhetnek.