FEL�LDOZOTT �T�SEK (SACRIFICES)
10.09	(a) Sz�m�ts "fel�ldozott bunt"-ot (sacrifice bunt) amikor, miel�tt k�t out lenne, az �t� el�rejuttat egy vagy t�bb fut�t egy buntol�ssal �s kiesik egyes base-en, vagy kiesne ha nem lenne v�dekez�si hiba. (b) Sz�m�ts "fel�ldozott bunt"-ot amikor, miel�tt k�t out lenne, a v�d�k hiba n�lk�l lekezelnek egy buntolt labd�t �s sikertelen�l pr�b�lnak meg kiejtetni egy el�z� fut�t. KIV�TEL: Amikor egy bunt ut�n egy el�z� fut� kiejtet�s�re ir�nyul� k�s�rlet meghi�sul �s a JV meg�t�l�se szerint t�k�letes j�t�kkal sem esne ki az �t� egyes base-en, az �t�nek egy base-es �t�st kell adni �s nem fel�ldozott �t�st. (c) Ne sz�m�ts fel�ldozott buntot amikor b�rmelyik fut� kiesik megpr�b�lva egy base-t haladni a bunt �t�sen. Sz�m�ts be az �t�nek egy �t�sn�l t�lt�tt id�t (at bat). (d) Ne sz�m�ts fel�ldozott buntot amikor a JV meg�t�l�se szerint az �t� els�dlegesen a biztos �t�s�rt buntol �s nem a fut�k el�rejuttat�sa c�lj�b�l. �rd be az �t�nek az �t�sn�l t�lt�tt id�t. MEGJEGYZ�S: A fenti szab�ly alkalmaz�sakor mindig az �t�t r�szes�tsd el�nyben k�ts�ges esetben. (e) Sz�m�ts "fel�ldozott magas labd�t" (sacrifice fly) amikor, miel�tt k�t out lenne, az �t� magas labd�t vagy v�zszintes �t�st �t amelyet egy k�ls� v�d� vagy a k�ls� p�ly�ra kifut� bels� v�d� kezel le, amelyet (1) elkapnak, �s egy fut� pontot szerez az elkap�s ut�n, vagy (2) leejtenek �s egy fut� pontot szerez, ha a JV meg�t�l�se szerint a fut� pontot szerezhetett volna az elkap�s ut�n, ha a magas labd�t elkapt�k volna. MEGJEGYZ�S: Sz�m�ts fel�ldozott magas labd�t a 10.09(e)(2) szab�ly szerint m�g akkor is, ha egy m�sik fut� kiesik az �t� fut�v� v�l�sa (tol�s) miatt.
		KIEJTET�SEK
10.10		Egy kiejtet�s (putout) j�r minden v�d�nek aki (1) elkap egy magas labd�t vagy v�zszintes �t�st, ak�r �rv�nyes ak�r �rv�nytelen ter�leten; (2) elkap egy dobott labd�t, amely kiejtet egy �t�t vagy egy fut�t, vagy (3) labd�val �rint egy fut�t amikor a fut� nem �rinti azt a base-t amelyre a szab�lyok szerint jogosult. (a) Az automatikus kiejtet�sek az elkap�nak j�rnak az al�bbiak szerint: (1) Amikor az �t�t out-nak �t�lik szab�lytalanul meg�t�tt labda miatt; (2) Amikor az �t�t out-nak �t�lik mert �rv�nytelen labd�t buntol a harmadik strike-ra; (L�sd m�g a kiv�telt 10.17 (a)(4)-ben). (3) Amikor az �t�t out-nak �t�lik, mert meg�rinti a saj�t meg�t�tt labd�ja; (4) Amikor az �t�t out-nak �t�lik az elkap� akad�lyoz�sa miatt; (5) Amikor az �t�t out-nak �t�lik, mert elmulasztja a megfelel� sorrendben �t�s�t; (L�sd. 10.03 (d)). (6) Amikor az �t�t out-nak �t�lik, mert nem �rinti meg az egyes base-t miut�n ball-ok miatti s�t�t kapott; (7) Amikor az �t�t out-nak �t�lik, mert nem megy h�rmas base-r�l haza a gy�ztes ponttal. (b) M�s automatikus kiejtet�seket az al�bbiak szerint kell megadni (Ne sz�m�ts seg�dkez�seket ezekben az akci�kban, kiv�ve az el��rtak szerint): (1) Amikor az �t� egy Infield Fly miatt esik ki, amit nem kaptak el, add meg a kiejtet�st annak a v�d�nek aki a JV szerint elkaphatta volna a labd�t; (2) Amikor egy fut� az�rt esik ki, mert �rinti egy �rv�nyes labda (bele�rtve az Infield Fly-t), �rd be a kiejtet�st a labd�hoz legk�zelebb lev� v�d�nek; (3) Amikor egy fut�t az�rt �t�lnek out-nak, mert a vonalon k�v�lre fut, hogy elker�lje a meg�rint�st, sz�m�tsd a kiejtet�st annak a v�d�nek, akit a fut� kiker�lt; (4) Amikor egy fut�t az�rt �t�lnek out-nak, mert megel�z egy m�sik fut�t, add meg a kiejtet�st annak a v�d�nek aki az el�z�s pontj�hoz legk�zelebb van; (5) Amikor a fut� az�rt esik ki, mert ford�tott sorrendben fut a base-ek k�z�tt, sz�m�tsd a kiejtet�st azt a base-t fedez� v�d�nek amelyet a fut� elhagy a visszafel� fut�s megkezd�sekor; (6) Amikor egy fut�t out-nak �t�lnek egy v�d� zavar�sa miatt, �rd be a kiejtet�st annak a v�d�nek, akit a fut� zavart, kiv�ve ha a v�d� a labda eldob�sa k�zben volt amikor a zavar�s t�rt�nt, amely esetben sz�m�tsd a kiejtet�st annak a v�d�nek, aki fel� a dob�s ir�nyult, �s �rd be a seg�dkez�st annak a v�d�nek akinek a dob�s�t zavart�k; (7) amikor az �t�-fut�t �t�lik out-nak egy kor�bbi fut� �ltali zavar�s miatt, a 6.05 <rules_06.html> (m) Szab�ly szerint, sz�m�tsd a kiejtet�st az egyes v�d�-nek. Ha az akad�lyozott v�d� a labda eldob�sa k�zben volt, adj meg neki egy seg�dkez�st, de csak egy seg�dkez�st �rj be b�rmely olyan akci�ban, amelyr�l a 10.10 (b)(6) �s (7) rendelkezik.
		SEG�DKEZ�SEK
10.11			Egy seg�dkez�st (assist) kell megadni annak, aki dob vagy elt�r�t egy �t�tt vagy dobott labd�t olyan m�don, hogy az kiejtet�st eredm�nyez, vagy eredm�nyezett volna ha nem lett volna egy k�s�bbi hiba ak�rmelyik v�d�t�l. Csakis egy seg�dkez�s �s nem t�bb �rhat� be annak a v�d�nek aki dob vagy elt�r�t egy labd�t egy beszor�t�sos akci�ban, amely kiejtet�st eredm�nyez, vagy eredm�nyezett volna ha nem lett volna egy k�s�bbi hiba. MEGJEGYZ�S: A jelent�s�gtelen �rintkez�s a labd�val nem sz�m�that� seg�dkez�snek. Az "elt�r�t�s" a labda lelass�t�s�t vagy ir�nyv�ltoztat�s�t jelentse �s ez�ltal hat�konyan seg�tenie kell az �t�nek vagy egy fut�nak a kiejtet�s�t. (a) Sz�m�ts seg�dkez�st minden v�d�nek aki dob vagy elt�r�t egy labd�t olyan akci�ban amely egy fut�nak akad�lyoz�s vagy vonalon k�v�l fut�s miatti kies�s�t eredm�nyezi. (b) Ne adj a dob�nak seg�dkez�st strikeout eset�n. KIV�TEL: �rj be seg�dkez�st ha a dob� lekezel egy el nem kapott harmadik strike-ot �s a dob�sa a kiejtet�st eredm�nyezi. (c) Ne sz�m�ts seg�dkez�st a dob�nak amikor, egy elkap� �ltal fogadott szab�lyos dob�dob�s eredm�nyek�nt kiejtetnek egy fut�t, mint amikor az elkap� elcs�p valakit base-t�l t�vol, kidob egy lopni pr�b�l� fut�t, vagy �rint egy pontot szerezni pr�b�l� fut�t. (d) Ne adj meg seg�dkez�st olyan v�d�nek akinek a vad dob�sa lehet�v� teszi egy fut� el�rejut�s�t, m�g ha k�s�bb kiejtetik is a fut�t folyamatos akci� eredm�nyek�nt. A rossz megj�tsz�st (ak�r hiba ak�r nem) k�vet� akci� �jnak sz�m�t, �s a rossz j�t�kot elk�vet� v�d� nem kaphat seg�dkez�st, kiv�ve ha egy �jabb akci�ban is r�szt vesz.
		DUPLA �S TRIPLA J�T�KOK
10.12	�rj be dupla j�t�kban (double play) vagy tripla j�t�kban (triple play) r�szv�telt minden olyan v�d�nek aki kiejtet�st vagy seg�dkez�st csin�l amikor k�t vagy h�rom fut� esik ki egy dob�dob�s �s azon id� k�z�tt amikor a labda legk�zelebb halott� v�lik vagy legk�zelebb a dob� birtok�ban lesz dob�si poz�ci�ban, hacsak hiba nem j�tszik k�zre a kiejtet�sek k�z�tt. MEGJEGYZ�S: Akkor is sz�m�ts dupla vagy tripla j�t�kot, ha egy k�relem akci� �jabb kiejtet�st eredm�nyez, miut�n a labda a dob� birtok�ban van.
		HIB�K
10.13	Hib�t (error) kell felr�ni minden egyes rossz megj�tsz�s�rt (el�gyetlenked�s, labda kiejt�se vagy vad dob�s) amely meghosszab-b�tja egy �t� �t�sn�l t�lt�tt idej�t vagy meghosszabb�tja egy fut� �let�t, vagy amely lehet�v� teszi hogy egy fut� haladjon egy vagy t�bb base-t. MEGJEGYZ�S: (1) Lass� labdakezel�s, ami nem k�thet� rossz mozdulathoz, nem �rtelmezhet� hib�nak. MEGJEGYZ�S: (2) A v�d�nek nem kell sz�ks�gszer�en a labd�hoz �rnie, hogy hib�t k�vessen el. Ha egy pattant labda �tmegy egy j�t�kos l�bai k�z�tt, vagy egy magas labda �rintetlen�l leesik �s a JV meg�t�l�se szerint a v�d� lekezelhette volna a labd�t k�z�ns�ges er�fesz�t�ssel, hib�t kell felr�ni. MEGJEGYZ�S: (3) Gondolati ront�sok vagy rossz helyzetfelismer�s nem sz�m�tand�ak hib�nak kiv�ve ha ezek a szab�lyok kifejezetten eml�tik. (a) Hib�t kell be�rni b�rmely v�d� ellen amikor � elejt egy �rv�nytelen magas labd�t meghosszabb�tva az �t� �t�sn�l t�lt�tt idej�t, ak�r el�r az �t� k�s�bb egyes base-re, ak�r kiesik. (b) Hib�t kell be�rni b�rmely v�d� ellen amikor � idej�ben elkap egy dobott vagy pattant labd�t ahhoz, hogy kiejtse az �t�-fut�t �s elmulasztja �rinteni az egyes base-t vagy az �t�-fut�t. (c) Hib�t kell be�rni b�rmely v�d� ellen amikor � idej�ben elkap egy dobott vagy pattant labd�t ahhoz, hogy kiejtse b�rmelyik fut�t tol�skor �s elmulasztja �rinteni a base-t vagy a fut�t. (d)(1) Hib�t kell be�rni b�rmely v�d� ellen akinek a vad dob�sa lehet�v� teszi, hogy egy fut� biztons�gban el�rjen egy base-t amikor a JV meg�t�l�se szerint egy j� dob�s kiejtette volna a fut�t. KIV�TEL: Nem sz�m�that� hiba ezen bekezd�s alapj�n ha a vad dob�s egy lop�st volt hivatott megakad�lyozni. (2) Hib�t kell be�rni b�rmely v�d� ellen akinek egy fut� tov�bbhalad�s�nak megakad�lyoz�s�t c�lz� vad dob�sa lehet�v� teszi, hogy az a fut� vagy b�rmely m�s fut� tov�bbjusson egy vagy t�bb base-t azon a base-en t�l amit el�rt volna, ha a dob�s nem lett volna vad. (3) Hib�t kell be�rni b�rmely v�d� ellen akinek a dob�sa term�szetellenesen pattan vagy base-t illetve a dob�gumit �rinti vagy eltal�l egy fut�t, v�d�t vagy egy b�r�t, ez�ltal lehet�v� t�ve, hogy egy fut� el�rejusson. MEGJEGYZ�S: Akkor is alkalmazd ezt a szab�lyt, amikor igazs�gtalannak t�nik egy v�d�h�z, akinek a dob�sa pontos volt. Minden base-r�l, amit egy fut� halad sz�mot kell adni. (4) Csak egy hib�t sz�m�ts be b�rmely vad dob�sra, figyelmen k�v�l hagyva az egy vagy t�bb fut� �ltal megtett base-ek sz�m�t. (e) Hib�t kell be�rni b�rmely v�d� ellen aki nem �ll�t meg egy pontosan dobott labd�t �s emiatt egy fut� tov�bbhalad, felt�ve hogy a dob�shoz ind�t�k volt. Ha egy ilyen dob�s a kettes base-re megy, a JV-nek kell meg�llap�tani, hogy a kettes v�d� vagy a be�ll�s dolga lett volna-e a labda meg�ll�t�sa, �s a hanyag j�t�kosnak kell besz�m�tani a hib�t. MEGJEGYZ�S: Ha a JV meg�t�l�se szerint a dob�snak nem volt ind�t�oka, annak a v�d�nek kell be�rni egy hib�t, aki dobta a labd�t. (f) Amikor a b�r� az �t�nek vagy b�rmely fut�nak egy vagy t�bb base-t megad akad�lyoz�s vagy zavar�s miatt, az akad�lyoz�st vagy zavar�st elk�vet� v�d�nek egy hib�t �rj be, nem sz�m�t h�ny base-t haladt az �t� vagy a fut�k. MEGJEGYZ�S: Ne sz�m�ts hib�t ha az akad�lyoz�s nem v�ltoztat az akci�n a JV v�lem�nye szerint.
10.14			Nem �rhat� be hiba a k�vetkez� esetekben: (a) Nem �rhat� be hiba az elkap�nak, amikor a dob�s fogad�sa ut�n vad dob�st csin�l egy lop�s megakad�lyoz�s�ra, kiv�ve ha a vad dob�s lehet�v� teszi, hogy a lopakod� fut� tov�bbmenjen egy vagy t�bb tov�bbi base-t. (b) Nem �rhat� be hiba egyik v�d�nek sem aki vad dob�st csin�l ha a JV meg�t�l�se szerint a fut� egy�bk�nt sem esne ki k�z�ns�ges er�fesz�t�ssel j� dob�s eset�n, kiv�ve ha az ilyen vad dob�s lehet�v� teszi, hogy b�rmely fut� tov�bbjusson ann�l a base-n�l amit el�rt volna ha a dob�s nem lett volna vad. (c) Nem �rhat� be hiba egyik v�d�nek sem amikor � vad dob�st egy dupla vagy tripla j�t�k el�r�se �rdek�ben csin�l, kiv�ve ha az ilyen dob�s lehet�v� teszi, hogy b�rmely fut� tov�bbjusson ann�l a base-n�l amit el�rt volna ha a dob�s nem lett volna vad. MEGJEGYZ�S: Ha egy v�d� leejt egy dobott labd�t, amely ha megtartj�k, teljess� tenn� a dupla vagy tripla j�t�kot, sz�m�ts egy hib�t annak a v�d�nek aki elejti a labd�t �s hitelezz meg egy seg�dkez�st annak a v�d�nek aki dobta azt. (d) Nem �rhat� be hiba egyik v�d�nek sem amikor, miut�n el�gyetlenkedik egy pattant labd�t vagy elejt egy magas labd�t, v�zszintes �t�st vagy egy dobott labd�t, idej�ben visszaszerzi a labd�t, hogy kiejtsen egy v�d�t b�rmely base-n�l. (e) Nem �rhat� be hiba egyik v�d�nek sem aki hagyja, hogy leessen egy �rv�nytelen magas labda amikor fut� van a h�rmas base-en �s nincs m�g k�t out, ha a JV meg�t�l�se szerint a v�d� sz�nd�kosan az�rt nem kapta el a labd�t, hogy a h�rmason lev� fut� ne szerezhessen pontot. (f) Mivel a dob� �s az elkap� sokkal t�bbet van a labd�val mint m�s v�d�k, bizonyos ront�sokat dob�dob�sokn�l a 10.15 szab�ly hat�roz meg, mint vad dob�dob�s �s t�lment labda. Hib�t nem szabad be�rni vad dob�dob�s vagy t�lment labda elk�nyvel�se eset�n. (1) Nem �rhat� be hiba amikor az �t� n�gy ball vagy labd�val eltal�l�s miatt kapja meg az egyes base-t, vagy ha az �t� vad dob�dob�s vagy t�lment labda eredm�nyek�nt �r el egyes base-re. (I) Amikor a harmadik strike egy vad dob�dob�s, lehet�v� t�ve, hogy az �t� egyes base-re jusson, �rd be a strikeout-ot �s a vad dob�dob�st. (II) Amikor a harmadik strike egy t�lment labda, lehet�v� t�ve, hogy az �t� egyes base-re jusson, �rd be a strikeout-ot �s a t�lment labd�t. (2) Nem �rhat� be hiba amikor egy fut� vagy fut�k t�lment labda, vad dob�dob�s vagy megtorpan�s miatt haladhatnak. (I) Amikor a negyedik bemondott ball vad dob�dob�s vagy t�lment labda �s ennek eredm�nyek�nt (a) az �t�-fut� egyes base-n�l tov�bb �r; (b) b�rmely fut� akit el�retol a s�ta t�bb mint egy base-t halad el�re, vagy (c) b�rmely fut� akit nem tolnak el�re, tov�bbjut egy vagy t�bb base-t, �rd be a ball-ok miatti s�t�t �s a vad dob�dob�st vagy t�lment labd�t is, amelyik eset �ppen fenn�ll; (II) Amikor az elkap� visszaszerzi a labd�t vad dob�dob�s vagy t�lment labda ut�n harmadik strike eset�n, �s kidobja az �t�-fut�t egyes base-en, vagy �rinti az �t�-fut�t, de egy m�sik fut� vagy fut�k tov�bbhaladnak, �rd be a strikeout-ot, a kiejtet�st, a seg�dkez�seket ha van, �s sz�m�tsd a t�bbi fut� halad�s�t, mint akci�ban t�rt�nteket.
		VAD DOB�DOB�SOK - T�LMENT LABD�K
10.15		(a) Vad dob�dob�st (wild pitch) kell felr�ni, amikor egy szab�lyosan dobott labda olyan magas, sz�les vagy alacsony, hogy az elkap� nem �ll�tja meg �s uralja a labd�t k�z�ns�ges er�fesz�t�ssel, ezzel lehet�v� t�ve egy fut�nak vagy fut�knak az el�rehalad�st. (1) Vad dob�dob�snak sz�m�tand� amikor egy szab�lyosan dobott labda a f�ldet �rinti, miel�tt a hazai t�ny�rhoz �rne �s az elkap� nem kezeli le, lehet�v� t�ve egy fut�nak vagy fut�knak az el�rehalad�st. (b) Az elkap�t meg kell terhelni egy t�lment labd�val (passed ball) ha nem tart meg �s nem ural egy szab�lyosan dobott labd�t, amelyet meg kellett volna tartani vagy uralni k�z�ns�ges er�fesz�t�ssel, ezzel lehet�v� t�ve egy fut�nak vagy fut�knak az el�rehalad�st.
		BALL-OK MIATTI S�T�K
10.16		(a) Ball-ok miatti s�t�t (base on balls) kell be�rni ak�rh�nyszor egy �t� megkapja az egyes base-t mert n�gy labd�t az �t�z�n�n k�v�lre dobtak, de amikor a negyedik ilyen labda eltal�lja az �t�t, "megdobott �t�j�t�kost" (hit by pitch) kell be�rni. (L�sd 10.18 (h)-t arra az esetre ha t�bb, mint egy dob� �rintett a s�t�ltat�sban. L�sd m�g a 10.17 (b)-t a csere�t�re vonatkoz�an, aki ball-ok miatti s�t�t kap.) (b) Sz�nd�kos ball-ok miatti s�t�t kell be�rni amikor a dob� nem tesz k�s�rletet, hogy az utols� dob�st az �t�nek bedobja az �t�z�n�ba, hanem sz�nd�kosan sz�leset dob az elkap�helyr�l kil�p� elkap�nak. (1) Ha egy �t�t aki megkapta a s�t�t, out-nak mondj�k be, mert nem megy el�re az egyes base-re, ne adj meg ball-ok miatti s�t�t. Sz�m�ts egy �t�sn�l t�lt�tt id�t.
		STRIKEOUT-OK
10.17		(a) Strikeout-ot kell be�rni amikor: (1) Az �t� egy elkap� �ltal elkapott harmadik strike eset�n esik ki; (2) Az �t� egy nem elkapott harmadik strike eset�n esik ki, amikor fut� van az egyesen miel�tt k�t out lenne; (3) az �t� fut�v� v�lik, mert a harmadik strike-ot nem kapj�k el; (4) az �t� �rv�nytelen labd�t buntol a harmadik strike-ra. KIV�TEL: Ha az ilyen harmadik strike olyan �rv�nytelen magas labd�t eredm�nyez, amit elkap b�rmely v�d�, ne sz�m�ts strikeout-ot. �rd be az ilyen magas labd�t elkap� v�d�nek a kiejtet�st. (b) Amikor az �t�t k�t strike ut�n lecser�lik �s a csere�t� befejezi a strikeout-ot, sz�m�tsd azt �s az �t�shez �ll�st az els� �t�nek. Ha a csere�t� b�rmely m�s m�don fejezi be az �t�shez �ll�st, �rd az akci�t a csere�t��nek.
		KI�RDEMELT PONTOK
10.18	A ki�rdemelt pont (earned run) egy olyan ellenf�l �ltal szerzett pont, amely�rt a dob� tarthat� felel�snek. A ki�rdemelt pontok meghat�roz�s�ban a j�t�kr�szt �jra kell gondolni a hib�k (amibe belesz�m�t az elkap� zavar�sa) �s a t�lment labd�k lesz�m�t�s�val, �s k�tes esetben mindig a dob�t kell el�nyben r�szes�teni annak meghat�roz�sakor, mely base-eket �rt�k volna el hiba n�lk�li j�t�kban. A ki�rdemelt pontok meghat�roz�s�nak c�lj�b�l a sz�nd�kos s�t�ltat�st, a k�r�lm�nyekt�l f�ggetlen�l, pontosan ugyan�gy kell besz�m�tani, mint b�rmely m�s ball-ok miatti s�t�t. (a) Ki�rdemelt pontot minden olyan esetben fel kell r�ni amikor egy fut� a hazai base-re �r biztos �t�sek, fel�ldozott bunt-ok, fel�ldozott magas labd�k, ellopott base-ek, m�sok kiejtet�se, v�d�k v�laszt�sai, ball-ok miatti s�t�k, megdobott �t�j�t�kosok, megtorpan�sok vagy vad dob�dob�sok (bele�rtve egy harmadik strike-on dobott vad dob�dob�st, ami lehet�v� teszi, hogy az �t� egyes base-re �rjen) seg�ts�g�vel, miel�tt v�dekez�si lehet�s�gek ad�dn�nak a t�mad� csapat kiejtet�s�hez. E szab�ly c�lj�b�l, a v�d�i zavar�s b�ntet�s�t v�dekez�si lehet�s�gnek kell tekinteni. (1) A vad dob�dob�s kiz�r�lag a dob� hib�ja �s ugyan�gy hozz�j�rul a ki�rdemelt ponthoz mint egy ball-ok miatti s�ta vagy megtorpan�s. (b) Egyetlen pont sem sz�m�t ki�rdemeltnek, amikor olyan fut� szerzi aki el�ri az egyes base-t (1) biztos �t�ssel vagy m�shogyan, miut�n az �t�sn�l t�lt�tt idej�t egy nem-elkapott �rv�nytelen magas labda hosszabb�totta meg; (2) zavar�s vagy akad�lyoz�s miatt, vagy (3) b�rmilyen v�dekez�si hiba miatt. (c) Egyetlen pont sem sz�m�t ki�rdemeltnek, amit olyan fut� szerez akinek az �let�t hiba hosszabb�tja meg, ha az ilyen fut� kiesne hiba n�lk�li j�t�kban. (d) Egyetlen pont sem sz�m�t ki�rdemeltnek, amikor a fut� halad�s�t hiba, t�lment labda, vagy v�dekez� zavar�s vagy akad�lyoz�s seg�ti el�, ha a JV �gy �t�li meg, hogy a pontot nem szerezn�k meg ef�le rossz j�t�k seg�ts�ge n�lk�l. (e) A dob� v�dekez�si hib�j�t pontosan ugyan�gy kezelj�k, mint b�rmely m�s v�d� hib�j�t a ki�rdemelt pontok sz�m�t�s�n�l. (f) B�rmikor v�dekez�si hiba t�rt�nik, a dob�t kell el�nyben r�szes�teni k�ts�ges esetben annak meg�llap�t�sakor, melyik base-ekig jutott volna el b�rmely fut� ha a v�dekez�s hiba n�lk�li lenne. (g) Amikor dob�kat cser�lnek egy j�t�kr�sz k�zben, a felv�lt� dob�nak (relief pitcher) nem szabad be�rni olyan pontot (ki�rdemeltet vagy sem), amelyet szerz� fut� base-en volt amikor � be�llt a j�t�kba, �s azokat a pontokat sem melyeket b�rmely fut� v�d� v�laszt�sa k�zben �r el, amely olyan fut�t ejt ki, akit az el�z� dob� hagyott base-en. MEGJEGYZ�S: E szab�lynak az a sz�nd�ka, hogy minden dob�t a base-re engedett fut�k�rt tegy�k felel�ss�, �s ne egy�ni fut�k�rt. Amikor egy dob� base-re enged fut�kat �s lecser�lik, neki kell felr�ni az �sszes k�s�bb kapott pontot, max. annyi, ah�ny fut�t a base-eken hagyott amikor befejezte a j�t�kot, kiv�ve ha ilyen fut�k kiesnek az �t� akci�ja n�lk�l, vagyis lop�s k�zben elkapj�k, base-t�l t�vol elcs�pik, vagy zavar�s miatt out-nak �t�lik amikor az �t�-fut� nem �r egyes base-re az akci�ban. KIV�TEL: l�sd a 7. p�ld�t. P�LD�K: (1) P1 s�t�ltatja A-t �s P2 felv�ltja �t. B kiesik egyes base-n�l, A-t kettesre k�ldve. C kiesik flyout-tal. D egy base-es �t�s�n A pontot szerez. P1-nek sz�m�tsd be a pontot. (2) P1 s�t�ltatja A-t �s P2 felv�ltja �t. B tol�sa miatt A kiesik a kettesen. C egyesen kiesik, B a kettesre jut. D szimpl�t �t, B pontot szerez. Sz�m�tsd a pontot P1-nek. (3) P1 s�t�ltatja A-t �s P2 felv�ltja �t. B szimpl�t �t, a h�rmasra k�ldve A-t. C a be�ll�shoz �t, A kiesik a hazai base-en. B kettesre �r. D flyout lesz. E szimpl�t �t, ezzel B befut. Sz�m�tsd a pontot P1-nek. (4) P1 s�t�ltatja A-t �s P2 felv�ltja �t. B s�t�l. C flyout lesz. A-t elcs�pik a kettesn�l. D dupl�t �t, B befut az egyesr�l. A pont P2-nek sz�m�tand� be. (5) P1 s�t�ltatja A-t �s P2 felv�ltja �t. P2 s�t�ltatja B-t �s P3 v�ltja fel �t. C �t�s�vel A kiesik h�rmason. D �t�s�vel B kiesik h�rmason. E hazafut�st �t, h�rom pont fut be. Sz�m�ts egy pontot P1-nek, egy pontot P2-nek �s egyet P3-nak. (6) P1 s�t�ltatja A-t �s P2 felv�ltja �t. P2 s�t�ltatja B-t. C szimpl�t �t, megt�lti a base-eket. D �t�s�n A kiesik a hazai base-en. E szimpl�t �t, B �s C pontot szerez. Egy pont P1-nek �s egy P2-nek sz�m�tand� be. (7) P1 s�t�ltatja A-t �s P2 felv�ltja �t. P2 lehet�v� teszi, hogy B szimpl�t �ss�n, de A kiesik a h�rmason. B el�ri a kettest a dob�s k�zben. C szimpl�t �t, B pontot szerez. Sz�m�tsd a pontot P2-nek. (h) Felv�lt� �t�t nem lehet felel�ss� tenni, amikor az els� �t� akinek dob, n�gy ball miatt s�t�l, ha az �t�nek hat�rozott el�nye van a ball �s strike sz�ml�l�sban amikor a dob�kat cser�lik. (1) Ha a dob�k cser�jekor a sz�ml�l�s 2 ball, 0 strike, 2 ball, 1 strike 3 ball, 0 strike 3 ball, 1 strike, 3 ball, 2 strike, �s az �t� ball-ok miatti s�t�t kap, sz�m�tsd az �t�t �s a s�t�t az el�z� dob�nak, ne a felv�lt� dob�nak. (2) B�rmilyen m�s akci� eset�n, mint pl. base-re jut�s biztos �t�sen, hib�n, v�d� v�laszt�sa miatt, m�s fut� tol�s miatti kies�s�n, vagy mert eltal�lja egy dob�dob�s, az ilyen �t�t a felv�lt� dob�nak kell be�rni. MEGJEGYZ�S: A 10.18 (h)(2) rendelkez�seit nem szabad �gy �rtelmezni, mint amely befoly�solja 10.18 (g) rendelkez�seit. (3) Ha a dob�k cser�jekor a sz�ml�l�s 2 ball, 2 strike, 1 ball, 2 strike 1 ball, 1 strike 1 ball, 0 strike, 0 ball, 2 strike, 0 ball, 1 strike, sz�m�tsd az �t�t �s annak akci�it a felv�lt� dob�nak. (i) Amikor dob�kat cser�lnek egy j�t�kr�sz k�zben, a felv�lt� dob� nem �lvezheti kor�bbi olyan out-lehet�s�gek el�ny�t, melyek nem elfogadottak a ki�rdemelt pontok meg�llap�t�s�ban. MEGJEGYZ�S: E szab�ly sz�nd�ka az, hogy be legyenek sz�m�tva a felv�lt� dob�knak azok a ki�rdemelt pontok amelyek�rt puszt�n �k felel�sek. N�h�ny esetben a felv�lt� dob�nak ki�rdemeltk�nt sz�m�tott pontot meg lehet adni a csapat ellen nem-ki�rdemeltnek. P�LD�K: (1) K�t out van, P1 s�t�ltatja A-t. B hiba miatt �r ki base-re. P2 felv�ltja P1-et. C hazafut�st �t, h�rom pontot behozva. Sz�m�ts k�t nem-ki�rdemelt pontot P1-nek, �s egy ki�rdemeltet P2-nek. (2) K�t out van, P1 s�t�ltatja A-t �s B-t �s P2 felv�ltja �t. C hib�n �r base-re. D hazafut�st �t, n�gy pontot behozva. Sz�m�ts k�t nem-ki�rdemelt pontot P1-nek �s k�t nem-ki�rdemelt pontot P2-nek. (3) Nincs out, P1 s�t�ltatja A-t. B hib�val �r base-re. P2 felv�ltja P1-et. C hazafut�st �t, h�rom pontot behozva. D �s E strikeout lesz. F hib�val �r ki base-re. G hazafut�st �t, k�t pontot behozva. �rj be k�t pontot, egy ki�rdemeltet P1-nek. Sz�m�ts h�rom pontot, egy ki�rdemeltet P2-nek.
		GY�ZTES �S VESZTES DOB�
10.19		(a) Csak akkor sz�m�ts a kezd� dob�nak megnyert m�rk�z�st ha a dob� legal�bb �t teljes j�t�kr�szt dob �s a csapata nem csak vezet amikor �t lecser�lik, de meg is tartja vezet�s�t a j�t�k h�tralev� r�sz�ben. (b) A "kell dobni �t teljes j�t�kr�szt" szab�ly a kezd� dob�ra vonatkoz�an hat�lyos minden hat vagy t�bb j�t�kr�szes m�rk�z�sen. Egy �t j�t�kr�szes m�rk�z�sen csak akkor hitelezz a kezd� dob�nak megnyert m�rk�z�st ha az a dob� legal�bb n�gy teljes j�t�kr�szt dobott �s a csapata nem csak vezet amikor �t lecser�lik, de meg is tartja vezet�s�t a j�t�k h�tralev� r�sz�ben. (c) Amikor a kezd� dob� nem kaphatja meg a gy�zelmet a 10.19 (a) vagy (b) rendelkez�seinek �rtelm�ben �s t�bb mint egy felv�lt� dob�t haszn�ltak, a gy�zelmet a k�vetkez� alapon kell meg�t�lni: (1) Amikor a kezd� dob� ideje alatt a gy�ztes csapat megszerzi a vezet�st �s megtartja a m�rk�z�s befejez�s�ig, sz�m�tsd a gy�zelmet annak a felv�lt� dob�nak aki, a JKV meg�t�l�se szerint a leghat�konyabb volt; (2) B�rmikor ha d�ntetlen az eredm�ny, a m�rk�z�s �j verseng�snek tekintend�, legal�bbis ami a gy�ztes �s vesztes dob�t �rinti; (3) Amint az ellenf�l csapata vezet�st szerez, az �sszes dob� aki addig a pontig dobott kiz�r�dik a gy�zelem oda�t�l�s�ben, kiv�ve ha a dob�, akinek a dob�sa ellen az ellenf�l megszerezte a vezet�st, tov�bbra is dob am�g a csapata visszaszerzi a vezet�st, amelyet megtart a m�rk�z�s befejez�s�ig, akkor az a dob� lesz a gy�ztes dob�; (4) A gy�ztes felv�lt� dob� az lesz, aki a feljegyz�s szerinti dob� amikor a csapat megszerzi a vezet�st �s megtartja a m�rk�z�s befejez�s�ig. KIV�TEL: Ne sz�m�ts gy�zelmet olyan felv�lt� dob�nak aki nem dob hat�konyan r�vid j�t�kideje alatt, amikor egy k�s�bbi felv�lt� dob� hat�konyan dob, ezzel seg�tve a csapatot megtartani a vezet�st. Ilyen esetben a k�s�bbi felv�lt� dob�nak �t�ld oda a gy�zelmet. (d) Amikor egy dob�t csere�t� vagy cserefut� v�lt le, az �sszes pont amit a csapata szerez azon j�t�kr�sz folyam�n amelyben �t lecser�lik, annak a dob�nak az el�ny�re �rand� a feljegyz�s szerinti dob� meg�llap�t�s�ban, amikor a csapata megszerzi a vezet�st. (e) F�ggetlen�l att�l, hogy az els� dob� h�ny j�t�kr�szt dobott, �t kell megterhelni a m�rk�z�s elveszt�s��rt, ha olyankor cser�lik le amikor a csapata h�tr�nyban van a pontok tekintet�ben, vagy h�tr�nyba ker�l olyan pontok miatt ami neki sz�m�tand� miut�n �t lecser�lik, �s a csapata azut�n m�r nem tud sem egyenl�teni, sem vezet�st szerezni. (f) Semelyik dob�nak sem jegyezhet� fel "kiz�r�s" (shutout), hacsak nem a dob� egy teljes m�rk�z�st dob vagy 0 out eset�n l�p j�t�kba, miel�tt az ellenf�l pontot szerzett volna az els� j�t�kr�szben, kiejti a h�tralev�ket an�lk�l hogy pontot szerezn�nek �s a m�rk�z�s eg�sz h�tralev� r�sz�ben dob. Amikor k�t vagy t�bb dob� egy�ttesen dobnak egy kiz�r�st, arr�l a teljes�tm�nyr�l megjegyz�st kell hagyni a liga hivatalos dob�si feljegyz�seiben. (g) N�h�ny nem-bajnoki m�rk�z�sen (mint p�ld�ul a Major League All-Star m�rk�z�sen) el�re meg van adva, hogy minden dob� meghat�rozott sz�m� j�t�kr�szt dob, �ltal�ban kett�t vagy h�rmat. Ilyen meccseken az a szok�s, hogy a gy�zelmet a feljegyz�s szerinti dob�nak adj�k, ak�r kezd� ak�r felv�lt�, amikor a gy�ztes csapat megszerzi a vezet�st amelyet megtart a m�rk�z�s v�g�ig, kiv�ve ha az ilyen dob�t ki�tik miut�n a gy�ztes csapatnak tekint�lyes el�nye van �s a JKV szerint egy k�s�bbi dob�t illeti meg a gy�zelem.
		FELV�LT� DOB�K MENT�SEI
10.20		(a) Sz�m�ts ment�st (save) egy felv�lt� dob�nak (relief pitcher) aki az al�bbi h�rom felt�telnek megfelel: (1) � a befejez� dob� egy m�rk�z�sen amit megnyert a klubja; �s (2) Nem � a gy�ztes dob�; �s (3) Megfelel a k�vetkez� felt�telek egyik�nek: (a) H�rom pontn�l nem nagyobb el�ny eset�n �ll be a m�rk�z�sre �s legal�bb egy j�t�kr�szt dob; vagy (b) Akkor �ll be, a sz�ml�l�st�l f�ggetlen�l, amikor a lehets�ges kiegyenl�t� pont vagy base-en vagy �t�sn�l vagy felk�sz�l�sben van (vagyis a lehets�ges kiegyenl�t� pont vagy m�ris base-en van vagy az els� k�t �t�j�t�kos egyike akinek dob); vagy (c) Hat�konyan dob legal�bb h�rom j�t�kr�sz alatt. Egyn�l nem t�bb ment�s �t�lhet� oda minden m�rk�z�sen.
		STATISZTIKA
10.21		A liga eln�k�nek ki kell jel�lnie egy hivatalos statisztikust. A statisztikusnak karban kell tartania a gy�jt�tt feljegyz�seket a 10.02-ben r�szletezett minden �t�si, v�dekez�si, fut�si �s dob�si feljegyz�st minden j�t�kosra aki szerepel egy liga bajnoki m�rk�z�sen. A statisztikusnak t�bl�zatos jelent�st kell k�sz�tenie a szezon v�g�n, bele�rtve minden egy�ni �s csapatfeljegyz�st az �sszes bajnoki m�rk�z�sr�l �s be kell ny�jtania ezt a jelent�st a liga eln�k�nek. Ez a jelent�s azonos�t minden j�t�kost a csal�dneve �s keresztneve alapj�n, �s jeleznie kell minden �t�r�l, hogy jobbkezesen, balkezesen, vagy mindk�t m�don �t; �s minden v�d�r�l �s dob�r�l, hogy jobbk�zzel vagy balk�zzel dob-e. Amikor a vend�gcsapat kezd� fel�ll�s�ban felsorolt j�t�kost lecser�lik miel�tt v�dekez�sben j�tszana, � nem kaphat hitelt a v�dekez�si statisztik�ban, csak ha t�nylegesen j�tszik abban a poz�ci�ban egy m�rk�z�s folyam�n. Azonban minden ilyen j�t�kosnak sz�m�tani kell egy j�tszott m�rk�z�st (az �t�si statisztik�ban) amennyiben bejelentik �ket a m�rk�z�sre vagy felsorolj�k a hivatalos fel�ll�si lapon. B�rmilyen m�rk�z�st amit a csoportbeli d�ntetlen megbont�s��rt j�tszanak, bele kell sz�m�tani a statisztik�ba abban a bajnoki szezonban.
		SZ�ZAL�KOS FELJEGYZ�SEK SZ�M�T�SA
10.22	Hogy kisz�m�tsd a(z) (a) Nyert �s vesztett m�rk�z�sek sz�zal�kar�ny�t, oszd el a megnyert m�rk�z�sek sz�m�t az �sszes megnyert �s elvesztett j�t�kok sz�m�val; (b) �t��tlagot, oszd el a biztos �t�sek �sszes sz�m�t (nem az �sszes �t�sen el�rt base-ek sz�m�t) az �sszes hivatalos �t�shez �ll�ssal, ahogy az a 10.02 (a)-ban meg van hat�rozva. (c) Er�s �t�si �tlagot (slugging), oszd el az �sszes biztos �t�sen el�rt base-ek sz�m�t az �sszes hivatalos �t�shez �ll�ssal, a 10.02 (a) szerint; (d) V�dekez�si �tlagot, oszd el az �sszes kiejtet�st �s seg�dkez�st, a kiejtet�sek, seg�dkez�sek �s hib�k �sszes sz�m�val; (e) A dob� ki�rdemelt-pont �tlag�t (earned run average, ERA), szorozd meg a dob� ellen be�rt �sszes ki�rdemelt pontot kilenccel, �s oszd el a dob� �ltal dobott �sszes j�t�kr�szek sz�m�val. MEGJEGYZ�S: A ki�rdemelt pont �tlagokat az �sszes dobott j�t�kr�szek alapj�n kell kisz�m�tani, bele�rtve a t�red�k j�t�kr�szeket is. P�LDA: 9 1/3 dobott j�t�kr�sz �s 3 ki�rdemelt pont az egy 2,89-es ki�rdemelt pont �tlag (3 KP szorozva 9-cel �s osztva 9 1/3-dal, az egyenl� 2,89-cel). (f) Base-re jut�si �tlagot (on-base percentage), oszd el a biztos �t�sek, �sszes ball-ok miatti s�t�k �s megdobott �t�j�t�kosok �sszeg�t a hivatalos �t�shez �ll�sok, �sszes ball-ok miatti s�t�k, megdobott �t�j�t�kosok �s fel�ldozott magas �t�sek �sszesenj�vel. MEGJEGYZ�S: A base-re jut�si �tlag kisz�m�t�sa c�lj�b�l, hagyd figyelmen k�v�l a zavar�s vagy akad�lyoz�s miatt megkapott egyes base-eket.
		MINIM�LIS K�VETELM�NYEK AZ EGY�NI BAJNOKS�GOKBAN
10.23			A professzion�lis lig�k �t�si, dob�si �s v�dekez�si bajnoks�gai egys�gess�g�nek biztos�t�sa �rdek�ben, ezek bajnokainak meg kell felelni�k a k�vetkez� minim�lis szerepl�si szabv�nyoknak: (a) Az egy�ni �t�si vagy er�s �t�si bajnok az a j�t�kos lesz, akinek a legmagasabb az �t��tlaga illetve a er�s �t�si sz�zal�ka, felt�ve hogy neki f�l van jegyezve legal�bb annyi �t�sn�l szerepl�s a liga bajnoki m�rk�z�seken, mint a lig�j�ban abban a szezonban minden csapatnak betervezett m�rk�z�sek sz�ma szorozva 3,1-gyel major league j�t�kos eset�ben. KIV�TEL: Azonban, ha van olyan j�t�kos, akinek a sz�ks�ges szerepl�sek sz�m�n�l kevesebb van, de az �tlaga a legmagasabb lenne ha besz�m�tan�k neki a sz�ks�ges sz�m� �t�sn�l szerepl�st vagy hivatalos �t�shez �ll�sokat, akkor annak a j�t�kosnak kell oda�t�lni az �t�si vagy vad �t�si bajnoki c�met. P�LDA: Ha egy major league betervez 162 m�rk�z�st minden klub sz�m�ra, 502 �t�sn�l szerepl�s sz�ks�ges (162 szorozva 3,1 egyenl� 502). Ha egy Nemzeti Sz�vets�gi liga betervez 140 m�rk�z�st minden klub sz�m�ra, 378 �t�sn�l szerepl�s sz�ks�ges (140 szorozva 3,1 egyenl� 378). Az �sszes �t�sn�l szerepl�sbe belesz�m�tanak a hivatalos �t�shez �ll�sok, plusz a ball-ok miatti s�t�k, dob� �ltali megdob�sok, fel�ldozott �t�sek, fel�ldozott magas labd�k �s a zavar�s ill. akad�lyoz�s miatt megkapott egyes base-ek. (b) Az egy�ni dob�bajnok a legalacsonyabb ki�rdemelt pont �tlaggal rendelkez� dob� lesz, felt�ve hogy legal�bb annyi j�t�kr�szt dobott, mint a lig�j�ban abban a szezonban minden csapatnak betervezett m�rk�z�sek sz�ma. KIV�TEL: Azonban a Nemzeti Sz�vets�g lig�inak dob�i megfelelnek a dob�si bajnoks�gra ha nekik van a legalacsonyabb ki�rdemelt pont �tlaguk �s legal�bb annyi j�t�kr�szt dobtak, mint a lig�jukban abban a szezonban minden csapatnak betervezett m�rk�z�sek sz�m�nak 80 %-a. (c) Az egy�ni v�dekez�si bajnokok azok a v�d�k lesznek, akiknek a legmagasabb a v�dekez�si �tlaguk minden egyes poz�ci�ban, felt�ve hogy: (1) Az elkap�knak a lig�jukban abban a szezonban minden csapatnak betervezett m�rk�z�sek sz�m�nak legal�bb a fel�ben elkap�k�nt kell r�sztvenni�k; (2) A bels� vagy k�ls� v�d�knek a lig�jukban abban a szezonban minden csapatnak betervezett m�rk�z�sek sz�m�nak legal�bb a k�tharmad�ban szerepelni�k kell a poz�ci�jukon. (3) A dob�knak legal�bb annyi j�t�kr�szt kell dobniuk, mint a lig�jukban abban a szezonban minden csapatnak betervezett m�rk�z�sek sz�ma. KIV�TEL: Ha egy m�sik dob�nak olyan magas vagy magasabb v�dekez�si �tlaga van �s t�bb �sszes lehet�s�get kezelt kevesebb j�t�kr�szben, akkor � lesz a v�dekez�si bajnok.
		IR�NYELVEK A GY�JT�TT SZEREPL�SI FELJEGYZ�SEKHEZ
10.24		EGYM�S UT�NI BIZTOS �T�S-SOROZATOK. (a) Az egym�s ut�ni biztos �t�s-sorozat nem szakad meg ha az �t�sn�l szerepl�s eredm�nye ball-ok miatti s�ta, megdobott �t�j�t�kos, v�d�i zavar�s vagy fel�ldozott bunt. A fel�ldozott magas labda befejezi a sorozatot. (b) EGYM�S UT�NI M�RK�Z�SEN-�T�SI SOROZATOK. Az egym�s ut�ni m�rk�z�sen-�t�si sorozat nem szakad meg, ha a j�t�kos �sszes �t�sn�l szerepl�se (egy vagy t�bb) ball-ok miatti s�ta, megdobott �t�j�t�kos, v�d�i zavar�s vagy fel�ldozott bunt. A sorozat befejez�dik ha a j�t�kosnak van egy fel�ldozott magas labd�ja �s nincs biztos �t�se. A j�t�kos egy�ni egym�s ut�ni m�rk�z�sen-�t�si sorozat�t azok az egym�s ut�ni m�rk�z�sek hat�rozz�k meg, amelyben a j�t�kos r�szt vett �s nem a klubja m�rk�z�sei hat�rozz�k meg. (c) EGYM�ST K�VET� J�T�KSOROZAT. Az egym�st k�vet� j�t�ksorozat meghosszabbodik ha a j�t�kos j�tszik f�l j�t�kr�szt v�delemben, vagy ha befejez egy �t�sn�l t�lt�tt id�t azzal, hogy base-re jut vagy kiesik. Egyed�l egy cserefut�si szerepl�s nem hosszabb�tja meg a sorozatot. Ha egy j�t�kost a b�r� ki�ll�t a m�rk�z�sr�l, miel�tt teljes�thetn� e szab�ly k�v�nalmait, akkor a sorozata folytat�dik. (d) FELF�GGESZTETT M�RK�Z�SEK. E szab�ly c�lj�b�l, minden szerepl�st a felf�ggesztett m�rk�z�sek befejez�sekor �gy kell tekinteni, mintha a m�rk�z�s eredeti napj�n t�rt�nt volna.