gUm!kAcsa
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Zene/Sztrok
 
rj!!! Ha akarsz....
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Szmll
Induls: 2004-10-27
 
Hack Life
 
zene
 
Baseball
Baseball : Baseball

Baseball

  2004.10.31. 10:04

Hivatalos szablyok 2. rsz

4.10

(a) Egy lejtszottnak szmt mrkzs kilenc jtkrszbl ll, kivve ha meghosszabbodik dntetlen eredmny miatt vagy megrvidl (1) mert a hazai csapatnak nincs szksge a kilencedik jtkrsznek a felre vagy annak egy rszre, vagy (2) mert a br abbahagyatja a mrkzst. KIVTEL: A Nemzeti Szvetsg ligi alkalmazhatnak olyan szablyt, hogy egy duplameccs egyik vagy mindkt mrkzse ht jtkrsz hosszsg legyen. Ilyen mrkzseken e szablyok brmelyike amelyik a kilencedik jtkrszre vonatkozik, a hetedik jtkrszre fog vonatkozni.
(b) Ha az eredmny dntetlen kilenc befejezett jtkrsz utn, a jtk folytatdik amg (1) a vendgcsapat tbb sszes pontot szerzett mint a hazai csapat egy befejezett jtkrsz vgn, vagy (2) a hazai csapat megszerzi a gyztes pontot egy befejezetlen jtkrszben.
(c) Ha egy mrkzst abbahagynak, lejtszottnak szmt mrkzs lesz:
(1) Ha t jtkrsz be lett fejezve;
(2) Ha a hazai csapat tbb pontot szerzett ngy vagy ngy s egy tredk fl-jtkrsz alatt, mint ahnyat a vendgcsapat szerzett t befejezett fl-jtkrsz alatt;
(3) Ha a hazai csapat egy vagy tbb pontot szerez az tdik jtkrsze aljban s kiegyenlti az eredmnyt.
(d) Ha mindkt csapatnak ugyanannyi pontja van amikor a mrkzs befejezdik, a br "Dntetlen mrkzs"-nek (Tie Game) nyilvntja.
(e) Ha egy mrkzst abbahagynak mieltt lejtszottnak szmtana, a br "rvnytelen mrkzs"-nek (No Game) nyilvntja.
(f) Esnapok nem fogadhatk el brmilyen lejtszottnak szmt vagy felfggesztett mrkzsen, amely elrte vagy tlhaladt a 4.10 (c)-ben lert ponton.

4.11

Egy lejtszottnak szmt mrkzs eredmnye a mindkt csapat ltal szerzett pontok sszes szma abban a pillanatban amikor a mrkzs befejezdik.
(a) A mrkzs vget r amikor a vendgcsapat befejezi kilencedik jtkrsznek a felt ha a hazai csapat vezet.
(b) A mrkzs vget r amikor a kilencedik jtkrsz befejezdik, ha a vendgcsapat vezet.
(c) Ha a hazai csapat a kilencedik jtkrsznek az aljban (vagy dntetlen utn egy rads jtkrsz aljban) szerzi meg a gyztes pontot, a mrkzs azonnal befejezdik amikor a gyztes pontot megszerzik. KIVTEL: Ha a mrkzs utols tje hazafutst t a plyn kvlre, az t-fut s minden base-en lev fut pontot szerezhet, a base futs szablyai szerint, s a mrkzs befejezdik amikor az t-fut megrinti a hazai tnyrt.
ELFOGADOTT ELBRLS: Az t hazafutst t a plyn kvlre s megnyeri a mrkzst a kilencedik vagy rads jtkrsz utols felben, de out-nak tlik, mert megelz egy korbbi futt. A mrkzs azonnal befejezdik amikor a gyztes pont befut.
(d) Az abbahagyott mrkzs befejezdik abban a pillanatban, amikor a br besznteti a jtkot. KIVTEL: Ha a mrkzst abbahagyjk amikor egy jtkrsz folyamatban van s mieltt befejezik azt, a mrkzs FELFGGESZTETT mrkzss vlik a kvetkez szitucik brmelyikben:
(1) A vendgcsapat egy vagy tbb pontot szerzett hogy kiegyenltse az llst s a hazai csapat nem szerzett pontot;
(2) A vendgcsapat egy vagy tbb pontot szerzett hogy megszerezze a vezetst s a hazai csapat nem egyenltett ki s nem vette vissza a vezetst.

A Nemzeti Szvetsg ligi tvehetik a kvetkez szablyt is a felfggesztett mrkzsekre vonatkozan a fenti 4.11 (d)(1) s (2) pontok mellett. (Ha egy Nemzeti Szvetsgi Liga tveszi ezt, a 4.10 (c) (d) s (e) nem vonatkozik a mrkzseikre.):

(3) A mrkzs nem vlt lejtszottnak szmtv (4 1/2 jtkrsz ha a hazai csapat vezet, vagy 5 jtkrsz ha a vendgcsapat vezet vagy dntetlen).
(4) Brmely lejtszottnak szmt mrkzs, amit idjrs, kijrsi tilalom vagy ms ok miatt lltanak meg.
(5) Ha egy mrkzst felfggesztenek mieltt lejtszottnak szmtana s egy msik rendesen betervezett mrkzs eltt folytatjk, a rendesen betervezett mrkzs ht jtkrszre lesz korltozva.
(6) Ha egy mrkzst felfggesztenek miutn lejtszottnak szmt s egy msik rendesen betervezett mrkzs eltt folytatjk, a rendesen betervezett mrkzs kilenc jtkrszes lesz.
KIVTEL: A fenti (3), (4), (5) s (6) szakaszok nem vonatkoznak kt csapat kztti utols betervezett mrkzsre a bajnoki szezon vagy a liga rjtszsa kzben.
Brmelyik, kt csapat kztti utols betervezett mrkzs eltt nem befejezett felfggesztett mrkzs a bajnoki szezonban, abbahagyott mrkzss vlik.

4.12

FELFGGESZTETT MRKZSEK.
(a) Egy lignak t kell vennie a kvetkez okok miatt megszaktott mrkzsek ksbbi idpontbeli befejezsvel foglalkoz szablyokat:
(1) Trvny ltal elrt kijrsi tilalom;
(2) A liga szablyok ltal megengedhet idkorlt;
(3) A vilgts hibja vagy a hazai csapat ltal kezelt plyn lev gpi berendezs rossz mkdse. (A plyn lev gpi berendezs magba foglalja az automatikus vzhatlan ponyvt vagy vzelvezet berendezst).
(4) Sttsg, amikor trvny tiltja a lmpk bekapcsolst.
(5) Idjrs, ha egy mrkzst abbahagynak amikor egy jtkrsz folyamatban van s mieltt befejeznk, s a kvetkez szitucik egyike ll fenn:
(i) A vendgcsapat egy vagy tbb pontot szerzett hogy kiegyenltse az llst s a hazai csapat nem szerzett pontot;
(ii) A vendgcsapat egy vagy tbb pontot szerzett hogy megszerezze a vezetst s a hazai csapat nem egyenltett ki s nem vette vissza a vezetst.
(b) Az ilyen mrkzseket felfggesztett mrkzseknek nevezzk. Semelyik kijrsi tilalom, idjrs, vagy idkorlt miatt abbahagyott mrkzs sem lehet felfggesztett kivve ha elg sokig eljutott, hogy lejtszottnak szmt legyen a 4.10 Szably rendelkezsei alapjn. A 4.12 (a)(3) vagy (4) rendelkezsei szerint abbahagyott mrkzs felfggesztett lesz a kezdete utn brmikor.
MEGJEGYZS: Az idjrs s hasonl krlmnyeknek - 4.12 (a)(1-5) - elsbbsge lesz annak meghatrozsakor, hogy egy abbahagyott mrkzs felfggesztett legyen-e. Egy mrkzst csak akkor lehet felfggesztett mrkzsnek tekinteni ha az (a) Szakaszban kifejtett t (5) ok egyike miatt lltjk le. Brmelyik lejtszottnak szmt mrkzs, amit idjrs miatt hagynak abba amikor az eredmny dntetlen (kivve ha a 4.12 (a)(5)(i)-ben krvonalazott szituci ll fenn), az egy dntetlen mrkzs s jra kell jtszani teljessgben.
(c) Egy felfggesztett mrkzst a kvetkezk alapjn kell folytatni s befejezni:
(1) Kzvetlenl a kt csapat kztti kvetkez betervezett szimpla mrkzs eltt ugyanazon a plyn; vagy
(2) Kzvetlenl a kt csapat kztti kvetkez betervezett duplameccs eltt ugyanazon a plyn, ha szimpla mrkzs nem maradt a tervezetben; vagy
(3) Ha egy vrosban a kt csapat kztti utols betervezett napon fggesztik fel, az ellenfl klubjnak plyjra helyezik t s ott jtszk ha lehetsges;
(i) Kzvetlenl a kvetkez betervezett szimpla mrkzs eltt, vagy
(ii) Kzvetlenl a kvetkez betervezett duplameccs eltt, ha szimpla mrkzs nem maradt a tervezetben.
(4) Ha egy felfggesztett mrkzst nem folytatnak s fejeznek be a kt klubnak betervezett utols napon, az abbahagyott mrkzs lesz.
(d) A felfggesztett mrkzst az eredeti mrkzs felfggesztdsnek pontjtl kell folytatni. Egy felfggesztett mrkzs befejezse az eredeti mrkzsnek a folytatsa. Mindkt csapat felllsnak s tsorrendjnek pontosan ugyanannak kell lennie, mint a felfggeszts pillanatnak felllsa s tsorrendje, a cserrl rendelkez szablyok figyelembe vtelvel. Brmely jtkos lecserlhet olyan jtkossal aki nem volt a mrkzsen a felfggeszts eltt. Felfggeszts eltt lecserlt jtkos nem trhet vissza a felllsba.
Egy jtkos, aki nem volt a klubbal, amikor a mrkzst felfggesztettk, hasznlhat csernek, mg ha olyan jtkos helyt vette is t, aki nincs mr a klubbal s nem felelne meg a feltteleknek, mert lecserltk mieltt a mrkzst felfggesztettk.
Ha kzvetlenl egy felfggesztett mrkzs beszntetse eltt egy cseredobt bejelentettek, de nem ejtett ki ellenfelet s nem dobott amg az t futv vlt, az ilyen dob, amikor a felfggesztett mrkzst ksbb folytatjk, kezdheti a mrkzs folytatd szakaszt, de nem ktelez neki. Azonban ha nem kezd, gy tekintik hogy lecserltk s nem hasznlhat azon a mrkzsen.
(e) Esnapok nem fogadhatk el brmilyen lejtszottnak szmt vagy felfggesztett mrkzsen, amely elrte vagy tlhaladt a 4.10 (c)-ben lert ponton.

4.13

A DUPLAMECCSEK SZABLYOZSA.
(a)(1) Csak kt bajnoki mrkzs jtszhat egy napon. Egy felfggesztett mrkzs befejezse nem szegi meg ezt a szablyt.
(2) Ha kt mrkzst terveznek lejtszani egy belpdjrt egy napon, az els mrkzs lesz a rendesen betervezett mrkzs arra a napra.
(b) Egy duplameccs els mrkzsnek kezdete utn, azt a mrkzst be kell fejezni mieltt a duplameccs msodik mrkzse elkezddik.
(c) A duplameccs msodik mrkzse huszont perccel azutn kezddik, hogy az els mrkzst befejeztk, kivve ha hosszabb (harminc percet nem meghalad) sznetet hirdet ki a fbr s bejelenti a szembenll vezetedzknek az els mrkzs vgn. KIVTEL: Ha a liga elnke jvhagyta a hazai csapat krst a mrkzsek kztti hosszabb sznetre valamilyen klnleges esemny miatt, a fbrnak ki kell hirdetnie az ilyen hosszabb sznetet s be kell jelentenie a szembenll vezetedzknek. Az els mrkzs fbrja lesz az idmr, a mrkzsek kztti sznetet ellenrizve.
(d) A brnak el kell kezdenie a duplameccs msodik mrkzst ha egyltaln lehetsges s a jtk folytatdik amg a plyaviszonyok, helyi idkorltozsok s az idjrs megengedi.
(e) Amikor egy rendesen betervezett duplameccs kezdse kslekedik brmilyen ok miatt, brmely elkezdett mrkzs a duplameccs els mrkzse.
(f) Amikor egy jrakirt mrkzs rsze egy duplameccsnek, az jrakirt mrkzs a msodik lesz, s az els mrkzs lesz a rendesen aznapra betervezett mrkzs.

4.14

A fbrnak el kell rendelnie a plyavilgts bekapcsolst amikor vlemnye szerint a sttsg veszlyess teszi a termszetes fnynl trtn tovbbi jtkot.

4.15

Egy mrkzs eljtszottnak tlhet az ellenfl csapatnak, amikor egy csapat -
(a) Nem jelenik meg a plyn, vagy amikor a plyn van, megtagadja a jtk elkezdst t percen bell, miutn a br "Jtk"-ot mond be a mrkzs kezdetre kijellt rban, kivve ha ez az elksett megjelens a br megtlse szerint elkerlhetetlen;
(b) Olyan taktikt alkalmaz, amelyet rzkelheten a mrkzs feltartsra vagy megrvidtsre terveznek;
(c) Megtagadja a jtk folytatst egy mrkzs folyamn, kivve ha a mrkzst felfggesztette vagy beszntette a br;
(d) Nem folytatja a jtkot felfggeszts utn egy percen bell azutn, hogy a br "Jtk"-ot mondott;
(e) A br figyelmeztetse utn, akarattal s makacsul megszegi a jtk brmelyik szablyt;
(f) Nem engedelmeskedik mltnyos idn bell a br utastsra egy jtkos mrkzsrl killtsra vonatkozan;
(g) Nem jelenik meg egy duplameccs msodik mrkzsre az els mrkzs vgt kvet hsz percen bell, kivve ha az els mrkzs fbrja meghosszabbtotta a sznet idejt.

4.16

Egy mrkzst eljtszottnak kell tlni az ellenfl csapata javra, ha miutn felfggesztettk, a plyakarbantartk nem teljestik a br utastsait a plya felksztsre vonatkozan a jtk folytatshoz.

4.17

Egy mrkzst eljtszottnak kell tlni az ellenfl csapata javra, ha egy csapat kptelen killni vagy megtagadja kilenc jtkos fellltst a plyn.

4.18

Ha a br eljtszottnak nyilvnt egy mrkzst, rott jelentst kell tovbbtania a liga elnknek huszonngy rn bell, de az ilyen tovbbts elmulasztsa nem rinti az eljtszs tnyt.

4.19

MRKZSEK MEGVSA. Minden lignak alkalmaznia kell egy mrkzs megvsnak eljrsrl rendelkez szablyokat, amikor egy vezetedz azt lltja, hogy egy bri dnts ellenttes ezekkel a szablyokkal. Sohasem engedhet meg vs a br megtlsi dntsei ellen. Minden megvott mrkzsen a liga elnknek a dntse vgleges lesz.
Ha fennll is az, hogy a kifogsolt dnts srtette a szablyokat, a mrkzs jrajtszst nem szabad elrendelni, kivve ha a liga elnknek vlemnye szerint a szablysrts komolyan befolysolta a tiltakoz csapat nyersi eslyeit.
Mindahnyszor egy vezetedz megv egy mrkzst a szablyok lltlagos rossz alkalmazsa miatt, az vs nem vehet figyelembe, csak ha a brknak kzlik ezt amikor az vs trgyt kpz akci megtrtnik, mieltt a kvetkez dobdobst elvgzik vagy egy futt kiejtetnek. Egy mrkzst befejez akciban keletkez tiltakozst be lehet nyjtani a kvetkez napon dli 12 rig a Liga Hivatalban.

 

 

5.01

A mrkzs kezdetre kijellt idpontban a brnak be kell mondania, hogy "Jtk."

5.02

Miutn a br "Jtk"-ot mond, a labda l s jtkban van s jtkban marad mindaddig amg szablyok szerinti ok miatt, vagy a br jtkot felfggeszt "Id" kiltsa miatt, a labda halott vlik. Amg a labda halott, jtkos nem ejthet ki, a base-ek kztt nem lehet futni s pont nem szerezhet, kivve hogy futk haladhatnak egy vagy tbb base-t olyan esemnyek eredmnyeknt amelyek akkor trtntek amikor a labda l volt (mint pldul, de nem kizrlag egy megtorpans, tldobs, zavars, vagy egy hazafuts vagy ms labda, amit kitttek a jtktrrl).
Amennyiben egy labda rszlegesen sztjnne egy mrkzsen, az jtkban van amg az akci be nem fejezdik.

5.03

A dobnak dobnia kell a labdt az t fel, aki dnthet gy, hogy megti a labdt, vagy hogy nem prblkozik vele, ahogy neki tetszik.

5.04

A tmad csapat clja hogy az tjtkosbl fut legyen, s hogy a futi haladjanak.

5.05

A vdekez csapat clja hogy megakadlyozza a tmad jtkosok futv vlst, s hogy megakadlyozza haladsukat a base-ek krl.

5.06

Amikor egy tjtkos futv vlik s szablyosan megrint minden base-t, egy pontot szerez a csapatnak.
A szablyosan elrt pont nem rvnytelenthet a fut utlagos tetteivel, mint pldul, de nem kizrlag egy prblkozssal visszatrni hrmas base-re abban a hitben, hogy egy magas labda elkapsa eltt elhagyta a base-t.

5.07

Amikor hrom tmad jtkost szablyosan kiejtetnek, az csapatuk foglalja el a plyt s az ellenfl csapata lesz a tmad csapat.

5.08

Ha egy dobott labda vletlenl rint egy base-edzt, vagy egy dobdobs vagy ms dobott labda rint egy brt, a labda l s jtkban van. Azonban, ha a segdedz beleavatkozik egy dobott labdba, a fut out.

5.09

A labda halott vlik, s a futk haladnak egy base-t, vagy visszatrnek a base-kre kiejtets lehetsge nlkl, amikor -
(a) Egy dobdobs rint egy tjtkost, vagy az ltzkt, mikzben szablyos tsi pozcijban van; futk tovbbhaladnak, ha toljk ket.
(b) A hazai tnyr br zavarja az elkap dobst, futk nem haladhatnak.
MEGJEGYZS: a zavarst figyelmen kvl kell hagyni ha az elkap dobsa kiejti a futt.
(c) Megtorpanst kvetnek el; a futk tovbbhaladnak; (Lsd Bntets 8.05 <rules_08.html>)
(d) Egy labdt szablytalanul tnek meg; a futk visszatrnek.
(e) Egy rvnytelen labdt nem kapnak el; futk visszatrnek. A br nem hozathatja a labdt jtkba amg minden fut vissza nem rintette a base-t
(f) Egy rvnyes labda rint egy futt vagy brt az rvnyes terleten mieltt rintene egy bels vdt belertve a dobt is, vagy rint egy brt mieltt elhagyna egy bels vdt a dobt nem szmtva.
Ha egy rvnyes labda rint egy bels plyn mkd brt miutn tlpattant a dob mellett vagy felett, az egy halott labda. Ha egy ttt labdt egy vd eltrt az rvnyes terleten s eltall egy futt vagy brt mg repls kzben, s aztn kapja el egy bels vd, az nem lehet elkaps, de a labda jtkban marad.
Ha egy rvnyes labda a vdn tmegy vagy mellette elmegy, s kzvetlenl mgtte rint egy futt, vagy futt rint miutn egy bels vd eltrtette, a labda jtkban van s a brnak nem szabad a futt out-nak nyilvntani. Ilyen dntsek meghozsakor a brnak bizonyosnak kell lennie abban, hogy a labda a vdn tment vagy mellette ment el, s ms bels vdnek nem volt eslye akcit csinlni a labdval; futk tovbbhaladnak, ha toljk ket;
(g) Egy dobdobs beleszorul a br vagy az elkap maszkjba vagy felszerelsbe, s jtkon kvl marad, futk haladnak egy base-t.
Ha egy foul rints eltallja a brt s egy vd elkapja a visszapattanskor, a labda halott s az tjtkos nem tlhet out-nak. Ugyanez a helyzet, ha egy ilyen foul rints beleszorul a br maszkjba vagy ms felszerelsbe.
Ha egy harmadik strike (ami nem foul rints) tlmegy az elkapn s eltall egy brt, a labda jtkban van. Ha egy ilyen labda visszapattan s egy vd elkapja mieltt a labda a fldet rinten, az tjtkos nem out egy ilyen elkaps miatt, de a labda jtkban marad s az t kiejthet egyes base-en, vagy megrinthet a labdval, hogy out legyen.
Ha egy dobdobs beleszorul a br vagy az elkap maszkjba vagy felszerelsbe s jtkon kvl marad harmadik strike vagy negyedik ball esetn, akkor az t jogosult az egyes base-re s minden fut halad egy base-t. Ha a szmlls az tnek kevesebb mint hrom ball, a futk haladnak egy base-t.
(h) Brmilyen szablyos dobdobs rint egy futt aki pontot prbl szerezni; futk tovbbhaladnak.

5.10

A labda halott vlik amikor a br bemondja, hogy "Id." A fbrnak akkor kell "Id"-t mondania,
(a) Amikor a megtlse szerint idjrs, sttsg vagy hasonl krlmnyek lehetetlenn teszik a jtk kzvetlen folytatst;
(b) Amikor a vilgts hibja nehzz vagy lehetetlenn teszi, hogy a br kvetni tudja a jtkot;
MEGJEGYZS: A ligk alkalmazhatnak sajt szablyozst a vilgts hibja miatt flbeszakadt mrkzsekre vonatkozan.
(c) Amikor egy baleset alkalmatlann tesz egy jtkost vagy brt;
(1) Ha egy futt rt baleset olyan, hogy megakadlyozza, hogy egy neki jr base-re tovbbmenjen, mint egy plyn kvlre ttt hazafuts esetn, illetve egy vagy tbb base megkapsakor, egy cserefutnak meg kell engedni hogy befejezze az akcit.
(d) Amikor egy vezetedz "Id"-t kr hogy cserljen, vagy hogy jtkosai egyikvel tancskozzon.
(e) Amikor a br meg akarja vizsglni a labdt, tancskozni akar brmelyik vezetedzvel, vagy brmilyen hasonl ok miatt.
(f) Amikor egy vd, miutn elkap egy magas labdt, elesik a kispadban vagy leltban, vagy tesik kteleken a tmegbe amikor a nzk a plyn vannak. Ami a futkat rinti, a 7.04 <rules_07.html> (c) rendelkezsei rvnyesek.
Ha egy vd az elkaps utn belp a kispadra, de nem esik el, a labda jtkban van s a futk tovbbmehetnek a sajt kockzatukra.
(g) Amikor a br elrendeli egy jtkos vagy brmely ms szemly killtst a mrkzsrl.
(h) E szably (b) s (c)(1) bekezdseiben lert esetek kivtelvel, a brk nem mondhatnak be "Id"-t amg egy akci folyamatban van.

5.11

Miutn a labda halott, a jtk akkor folytatdik, amikor a dob elfoglalja a helyt a dobgumin egy j labdval vagy ugyanazzal a labdval a birtokban s a hazai tnyr br bemondja, hogy "Jtk." A tnyr-brnak be kell mondania a "Jtk"-ot amint a dob elfoglalja a helyt a gumin a labdval a birtokban.

 

6.01

(a) A tmad csapat minden tagjnak abban a sorrendben kell tnie, ahogy a neve szerepel a csapatnak az tsorrendjben.
(b) Minden jtkrsz els tje az els jtkrszt kveten az a jtkos lesz, akinek a neve kveti az utols olyan jtkost, aki a szablyok szerint befejezte tsnl tlttt idejt az elz jtkrszben.

6.02

(a)Az tnek el kell foglalnia pozcijt az thelyen azonnal, amikor az tsi ideje van.
(b) Az tnek nem szabad elhagynia az thelyi pozcijt miutn a dob Set pozciba kerl vagy elkezdi a windup-ot.

BNTETS: Ha a dob dob, a br bemondja a "Ball"-t vagy "Strike"-ot, amely eset fennll.

Az t azzal a kockzattal hagyja el az thelyet, hogy strike-ot kap s bemondjk, kivve ha kri a brt, hogy mondjon "Id"-t. Az tnek nincs szabadsgban kedvre be- s kilpni az thelyrl.
Amint egy t elfoglalta pozcijt az thelyen, nem engedhet meg neki, hogy azrt lpjen ki a helyrl, hogy hasznlja a gyanta- vagy fenyktrny-rongyot, kivve ha ll a jtk, vagy a brk megtlse szerint, az idjrsi viszonyok indokoltt teszik a kivtelt.
A brk nem mondhatnak be "Id"-t az t vagy brmelyik csapattagjnak krsre amint a dob elkezdte a windup-ot vagy set pozciba kerlt, mg ha az t azt lltja is, hogy "por ment a szembe", "beprsodott a szemvege", "nem kapta meg a jelet", vagy brmely ms ok miatt.
A brk engedlyezhetik az t "Id" krst, amint az thelyen van, de a brnak ki kell kszblnie, hogy tk kistlgassanak a helykrl ok nlkl. Ha a brk nem elnzek, az tk meg fogjk rteni, hogy k az thelyen vannak s ott is kell maradniuk amg a labdt nem dobjk.
Ha egy dob kslekedik miutn az t a helyn van s a br gy rzi, hogy a kslekeds nem indokolt, megengedheti hogy az t tmenetileg kilpjen a helyrl.
Ha miutn a dob elkezdi a windup-ot vagy set pozciba kerl s van fut, s a dob azrt nem viszi vgig a dobst mert az t kilpett a helyrl, azt nem szabad megtorpansnak tlni. Mind a dob, mind az t megsrtette a szablyt s a brnak idt kell bemondania, ezutn mind a dob, mind az t "tiszta lappal" indul.
(c) Ha az t nem foglalja el a helyt az thelyen az tsi ideje alatt, a brnak el kell rendelnie, hogy a dob dobjon, s "Strike"-ot kell bemondania minden ilyen dobsra. Az t elfoglalhatja a pozcijt brmely ilyen dobs utn, s a szoksos ball s strike szmlls folytatdik, de ha nem foglalja el a megfelel pozcijt mieltt hrom strike-ot bemondanak, t out-nak kell tlni.

6.03

Az tjtkos szablyos pozcija mindkt lbbal az thelyen bell van.
ELFOGADOTT ELBRLS: Az thelyet meghatroz vonalak az thelyen bell vannak.

6.04

Egy t akkor fejezte be a szablyok szerint az tsi idejt, amikor kiejtettk vagy futv vlik.

6.05

Az t out amikor -
(a) Az rvnyes vagy rvnytelen magas labdjt (ami nem foul rints) szablyosan elkapja egy vd;
(b) Egy harmadik strike-ot szablyosan elkap az elkap;
A "szablyosan elkap" azt jelenti, hogy az elkap kesztyjben van mieltt a fldet rinten. Az nem elkaps, ha a labda beleszorul az ltzkbe vagy felszerelsbe; vagy ha rinti a brt s a visszapattan labdt kapja el az elkap.
Ha egy foul rints elszr az elkap kesztyjt tallja el, aztn tovbbmegy s mindkt kzzel a testnek vagy mellvdnek szortva kapjk el, mieltt a labda rinten a fldet, az egy strike, s ha a harmadik strike, akkor az t out. Ha megfogjk a labdt a testhez vagy mellvdhz szortva, azzal a felttellel lehet elkaps, hogy a labda elszr az elkap kesztyjt vagy kezt rte.
(c) Egy harmadik strike-ot nem kap el az elkap amikor egyes base foglalt mieltt kt out lenne;
(d) rvnytelen labdt buntol a harmadik strike-ra;
(e) Bemondjk az Infield Fly-t;
(f) Megprbl megtni egy harmadik strike-ot s a labda rinti t;
(g) Az rvnyes labdja rinti t mieltt rintene egy vdt;
(h) Miutn t vagy buntol egy rvnyes labdt, az tje rinti a labdt msodszor is az rvnyes terleten. A labda halott s futk nem haladhatnak. Ha az t-fut leejti az tjt s a labda az tnek gurul az rvnyes terleten s a br megtlse szerint nem volt szndkos a labda tjba avatkozs, akkor a labda l s jtkban van;
Ha egy t eltrik s egy rsze az rvnyes terleten van s eltallja egy megttt labda vagy az t egy rsze eltall egy futt vagy vdt, a jtk folytatdik s nincs zavars. Ha egy megttt labda eltallja egy trtt t rszt a plyn kvl, az egy foul ball.
Ha egy egsz tt bedobnak az rvnyes terletre s az zavar egy vdjtkost, aki akcit prbl csinlni, a zavarst meg kell tlni, akr szndkos akr nem.
Olyan esetekben, amikor az tsisakot vletlenl eltallja egy ttt vagy dobott labda, a labda jtkban marad ugyangy, mintha nem tallta volna el a sisakot.
Ha egy megttt labda eltall egy tsisakot vagy brmely ms, a termszetes fldtl idegen trgyat mikzben a plyn kvl van, az egy foul ball s a labda halott.
Ha a br vlemnye szerint szndkossg van a fut rszrl, hogy zavarjon egy ttt vagy dobott labdt azltal, hogy leejti a sisakot vagy a labdra dobja, akkor a fut out, a labda halott s a futk visszatrnek a szablyosan megrintett utols base-re.
(i) Miutn t vagy buntol egy rvnytelen labdt, szndkosan eltrti a labda tjt brmilyen mdon, mialatt egyes base-re fut. A labda halott s a fut vagy futk visszatrnek az eredeti base-kre;
(j) Egy harmadik strike utn vagy miutn ttt egy rvnyes labdt, t vagy az egyes base-t megrintik mieltt rinten az egyes base-t;
(k) Hazai base-rl egyes base-re futsnl a tvolsg msodik felben, mikzben a labdt egyes base fel jtszk, kifut a hrom-lb vonalon kvlre (a jobb oldalra), vagy az alapvonalon bellre (a bal oldalra), s a br megtlse szerint zavarja ezzel a vdt, aki fogadja a dobst egyes base-en; kivve hogy kifuthat a hrom-lb vonalon kvlre (a jobb oldalra), vagy az alapvonalon bellre (a bal oldalra), hogy kikerljn egy vdt aki lekezel egy ttt labdt;
(l) Egy bels vd szndkosan elejt egy magas labdt vagy vzszintes tst, ha egyes, egyes s kettes, egyes s hrmas, vagy egyes, kettes s hrmas base foglalt mieltt kt out lenne. A labda halott s a fut vagy futk visszatrnek az eredeti base-kre.
ELFOGADOTT ELBRLS: Ebben a helyzetben az t nem out, ha a bels vd rintetlenl leesni hagyja a labdt, kivve amikor az Infield Fly szably rvnyes.
(m) Egy elz fut, a br megtlse szerint, szndkosan zavar egy vdt aki megprbl elkapni egy dobott labdt vagy dobni egy labdt megprblva befejezni brmilyen akcit;
E szably clja az, hogy bntesse a tmad csapat szndkos, indokolhatatlan sportszertlen tettt, amikor a fut elhagyja a base-vonalat azzal a nyilvnval cllal, hogy ledntse a fembert egy dupla jtkban, ahelyett hogy megprbln elrni a base-t. Nyilvnvalan ez egy br megtlse szerinti dolog.
(n) Kt out van, fut hrmason, az tnek kt strike-ja van s a fut megprblja ellopni a hazai base-t egy szablyos dobson s a labda eltallja a futt az tznban. A brnak "Harmadik Strike"-ot kell mondania, az t out s a pont nem szmt; ha nincs mg kt out, a br bemondja a "Harmadik Strike"-ot, a labda halott s a pont szmt.

6.06

Az t out szablytalankods miatt, amikor -
(a) Megt egy labdt egyik vagy mindkt lbval teljesen az thelyen kvl llva.
Ha egy t rvnyes vagy rvnytelen labdt t mikzben az thelyen kvl van, out-nak kell bemondani. A brknak klns figyelemmel kell lennik az t lbainak pozcijra ha olyankor prblja megtni a labdt, amikor szndkosan stltatjk. Az t nem ugorhat vagy lphet ki az thelyrl hogy megsse a labdt.
(b) tlp egyik thelyrl a msikba, mikzben a dob dobsi pozciban van;
(c) Zavarja az elkap labdakezelst vagy dobst azzal, hogy kilp az thelyrl vagy brmely ms mozdulatot tesz amely gtolja az elkap jtkt a hazai base-nl. KIVTEL: Az t nem lesz out, ha brmelyik tovbbhaladni prbl futt kiejtetik, vagy ha a pontot szerezni prbl futt out-nak mondjk be az t zavarsa miatt.
Ha az t zavarja az elkapt, a tnyr-brnak "zavars"-t kell bemondania. Az t kiesett s a labda halott. Semelyik jtkos sem haladhat ilyen zavars kzben (tmad zavars) s minden futnak vissza kell trnie az utols base-re amelyet, a br megtlse szerint, szablyosan megrintett a zavars ideje eltt.
Ha azonban az elkap akcit csinl s egy haladni prbl futt kiejtetnek, gy kell venni mintha valjban nem lett volna zavars s az a fut lesz out - nem az t. Brmelyik msik fut, aki akkor base-en van tovbbhaladhat, mivel az elbrls az, hogy nincs tnyleges zavars ha egy futt kiejtetnek. Abban az esetben a jtk megy tovbb, ppgy mintha semmilyen szablytalansg nem lett volna bemondva.
Ha egy t rt egy labdra s elvti s olyan ersen lenget, hogy krbeviszi az tjt s a br szerint szndk nlkl eltallja az elkapt vagy a labdt a hta mgtt a visszalendlsnl, mieltt az elkap biztosan tartan a labdt, azt csak strike-nak kell mondani (nem zavarsnak). A labda halott lesz azonban, s futk nem haladhatnak az akciban.
(d) Hasznl vagy megprbl hasznlni egy olyan tt, amelyet a br vlemnye szerint megvltoztattak vagy megbabrltak olyan mdon, hogy javtsk a tvolsgfaktort vagy hogy szokatlan hatst gyakoroljon a labdra. Ez magba foglal olyan tket, amit megtltenek, laptanak, megszegelnek, regess tesznek, barzdlnak, vagy olyan anyaggal kenik be, mint paraffinolaj, viasz, stb.
: Semmilyen halads a base-ek kztt nem engedhet meg s brmelyik out vagy out-ok az akci kzben rvnyesek lesznek. : Azonkvl, hogy out-nak tlik, a jtkost ki kell lltani a mrkzsrl s tovbbi bntetseknek is elbe nzhet, amit a Liga Elnke hatroz meg.

6.07

SORON KVL TS.
(a) Az tt out-nak kell tlni krelemre, amikor elmulasztja az tst a megfelel sorrendjben s egy msik t befejez egy tsnl tlttt idt az helyben.
(1) A helyes t elfoglalhatja a helyt az thelyen brmikor, mieltt a helytelen t futv vlik vagy kiesik, s minden ball s strike beszmtdik a megfelel t tsi idejbe.
(b) Amikor egy helytelen t futv vlik vagy kiesik, s a vdekez csapat krelmet intz a brhoz brmelyik csapat kvetkez tje fel vgzett els dobdobs eltt, vagy brmilyen akci vagy megksrelt akci eltt, a brnak (1) a megfelel tt out-nak kell nyilvntania; s (2) semlegesteni brmilyen haladst vagy pontot, amit a helytelen t tse miatt, vagy a helytelen t base-re jutsa miatt szereztek, biztos ts, hiba, ball-ok miatti sta, megdobott tjtkos miatt vagy mskppen.
MEGJEGYZS: Ha egy fut tovbbhalad mikzben a helytelen t van tsnl, ellopott base, megtorpans, vad dobdobs vagy tlment labda miatt, az ilyen halads szablyos.
(c) Amikor egy helytelen t futv vlik vagy kiesik, s egy dobdobst dobnak brmelyik csapat kvetkez tjnek mieltt krelmet intznnek, a helytelen t ezltal a helyes tv vlik, s az tsnl tlttt idejnek eredmnye szablyos lesz.
(d)(1) Amikor a helyes tt out-nak tltk mert elmulasztotta a sorrendben tst, a rkvetkez t lesz az j t, akinek a neve kveti azt, akit out-nak tltek; (2) Amikor egy helytelen t a helyes tv vlik, mert nem intznek krelmet a kvetkez dobdobs eltt, a kvetkez t az lesz, akinek a neve kveti az gy rvnyestett helytelen tt. Abban a pillanatban, hogy egy helytelen t tevkenysge szablyoss vlik, az tsorrend tovbbmegy attl a nvtl, amely az rvnyestett helytelen tt kveti.
A brnak nem szabad egyetlen szemly figyelmt sem arra irnytani, hogy helytelen t tartzkodik az thelyen. Ezt a szablyt arra terveztk, hogy mindkt csapat jtkosaitl s vezetedzitl lland bersget kveteljen meg.
Kt alapvet dolgot kell szem eltt tartani: Amikor egy jtkos soron kvl t, a helyes t az out-nak tlt jtkos. Ha egy helytelen t t s elri a base-t vagy kiesik s nem intznek krelmet a kvetkez t fel vgzett dobdobs eltt, vagy brmilyen akci vagy megksrelt akci eltt, a helytelen tt gy tekintik, hogy a megfelel sorrendben ttt s megalapozza az t kvet sorrendet.

ELFOGADOTT ELBRLS

A soron kvl tskor felmerl klnfle szitucik illusztrlsra, ttelezznk fel egy kvetkez els-jtkrszbeli tsorrendet:
Antal - Bir - Cegldi - Dobos - Erds - Fodor - Gti - Hajd - Imrei.
1. AKCI. Bir t. 2 ball s 1 strike szmllskor (a) a tmad csapat felfedezi a hibt vagy (2) a vdekez csapat krelmet intz a brhoz. ELBRLS: Mindegyik esetben Antal felvltja Birt, s a szmlls nla 2 ball s 1 strike.
2. AKCI. Bir t s duplt r el. A vdekez csapat krelmet intz (a) azonnal vagy (b) egy Cegldinek vgzett dobdobs utn. ELBRLS: (a) Antalt out-nak tlik s Bir a kvetkez t, (b) Bir marad kettesen s Cegldi a megfelel t.
3. AKCI. Antal stl. Bir stl. Cegldi tsn Bir kiesik. Erds t Dobos helyn. Mikzben Erds tsnl van, Antal pontot szerez s Cegldi kettesre r egy vad dobdobs miatt. Erds egyesen kiesik, Cegldit hrmasra juttatva. A vdekez csapat krelmet intz (a) azonnal vagy (b) egy Dobosnak vgzett dobdobs utn. ELBRLS: (a) Antal pontja szmt s Cegldi jogosult a kettes base-re, mivel ezek a haladsok nem a helytelen t tse vagy egyesre jutsa miatt voltak. Cegldinek vissza kell mennie kettesre, mert a haladst hrmasra az eredmnyezte, hogy a helytelen t megttt egy labdt. Dobost out-nak tlik s Erds a kvetkez t; (b) Antal pontja szmt s Cegldi hrmason marad. A megfelel t Fodor.
4. AKCI. A base-ek tele vannak s kt out, Hajd t Fodor helyn s triplt r el, hrom pontot behozva. A vdekez csapat krelmet intz (a) azonnal vagy (b) egy Gtinak vgzett dobdobs utn. ELBRLS: (a) Fodor out s egyik pont sem r. Gti lesz a msodik jtkrsz kezd tje; (b) Hajd marad hrmason s hrom pontot szereznek. Imrei a megfelel t.
5. AKCI. A fnti 4.(b) akci utn Gti folytatja az tst. (a) Hajdt megrintik a hrmas base mellett a harmadik outknt, vagy (b) Gti flyout lesz s nem trtnik krelem. Ki lesz a msodik jtkrsz megfelel kezd tje? ELBRLS: (a) Imrei. akkor lett a megfelel t amint az els dobdobs Gti fel szablyoss tette Hajd tripljt; (b) Hajd. Amikor nem intztek krelmet, az els dobdobs az ellenfl kezd tjnek szablyoss tette Gti tsi idejt.
6. AKCI. Dobos stl s Antal jn tni. Dobos helytelen t volt, s ha krelmet intznek az Antal fel vgzett els dobdobs eltt, akkor Antal out, Dobos lejn a plyrl s Bir a megfelel t. Nincs krelem s dobnak Antalnak. Dobos stja gy szablyos, ezzel Erds vlik a megfelel tv. Erds felvlthatja Antalt brmikor, mieltt Antal kiesik vagy futv vlik. nem teszi ezt. Antal flyout lesz, s Bir jn tshez. Antal helytelen t volt, s ha krelmet intznek a Bir fel vgzett els dobdobs eltt, Erds lesz out s Fodor a megfelel t. Nincs krelem, s dobnak Birnak. Antal out-ja most mr szablyos, s a megfelel t Bir. Bir stl. Cegldi a megfelel t. Cegldi flyout lesz. Most Dobos a megfelel t, de kettesen van. Ki a kvetkez t? ELBRLS: A megfelel t Erds. Amikor a megfelel t base-en van, kimarad, s a kvetkez t vlik a megfelel tv.

6.08

Az t futv vlik s jogosult az egyes base-re a kiejtets lehetsge nlkl (feltve hogy elrehalad s megrinti az egyes base-t), amikor
(a) Ngy "ball"-t bemondott a br;
Egy tnek aki jogosult az egyes base-re egy ball-ok miatti sta utn, egyes base-re kell mennie s megrintenie a base-t mieltt ms futkat elretolna. Ez akkor ll fenn, amikor tele van a plya s akkor, amikor cserefutt lltanak be a mrkzsre.
Ha halads kzben a fut azt hiszi, hogy akci van s tlcsszik a base-en mieltt vagy miutn rinti azt, kiejthet ha egy vd megrinti. Ha nem rinti meg a base-t, amelyre jogosult s megprbl attl a base-tl tovbbhaladni, akkor kiejthet ha rintik t vagy a base-t amit kihagyott.
(b) rinti t egy dob ltal dobott labda amelyet nem prbl megtni, kivve ha (1) A labda az tznban van amikor rinti az tjtkost, vagy (2) A jtkos nem tesz ksrletet, hogy elkerlje a labda rintst.
Ha a labda az tznban van amikor rinti az tjtkost, azt strike-nak kell tlni, akr prblja elkerlni a jtkos, akr nem. Ha a labda az tznn kvl van amikor rinti a jtkost, ball-nak kell tlni, ha nem tesz ksrletet, hogy elkerlje az rintst.
ELFOGADOTT ELBRLS: Amikor az tjtkost rinti egy dobdobs, amely nem jogostja fel egyes base-re, a labda halott s semelyik fut sem haladhat.
(c) Az elkap vagy brmely vd zavarja t. Ha akci kveti a zavarst, a tmadk vezetedzje jelezheti a brnak, hogy a zavars bntetsnek elutastsa mellett dnt s elfogadja az akcit. Ilyen elhatrozst azonnal meg kell hozni az akci vgn. Azonban, ha az t egyes base-re r biztos ts, hiba, ball-ok miatti sta, megdobott tjtkos miatt vagy mskppen, s minden ms fut legalbb egy base-t haladt, a jtk tovbbmegy a zavarsra trtn hivatkozs nlkl.
Ha bemondjk az elkap zavarst egy akci kzben, a brnak engednie kell a jtk folytatdst, mert a vezetedz gy dnthet, hogy elfogadja az akcit.
Ha egy t-fut elvtette az egyes base-t, vagy egy fut kihagyja a neki kvetkez base-t, t gy kell tekinteni, hogy elrte a base-t, ahogy azt a 7.04 <rules_07.html> (d) Szably megjegyzse kifejti.
Pldk akcikra, amelyek elfogadsa mellett dnthet a vezetedz:
1. Fut hrmason, egy out, az t magas labdt t a kls plyra, amelyen a fut pontot szerez de bemondtk az elkap zavarst. A tmadk vezetedzje dnthet gy, hogy elfogadja a pontot s out-nak mondatja az tt vagy a futt hrmason tartatja s az t megkapja az egyes base-t.
2. Fut kettes base-en. Az elkap zavarja az tt amikor az a plyra buntolja a labdt, a futt hrmas base-re kldve ezzel. A vezetedz inkbb akarhatja, hogy fut legyen hrmason s egy out az akcibl, minthogy fut legyen kettesen s egyesen. Olyan esetekben, amikor a vezetedz azt akarja, hogy a "zavars" bntetse rvnyesljn, a 6.08 (c)-t az albbi mdon kell rtelmezni:
Ha az elkap (vagy brmely ms vd) zavarja az tt, az t megkapja az egyes base-t. Ha ilyen zavarskor egy fut pontot prbl szerezni lopssal vagy szoros jtkkal hrmas base-rl, a labda halott s a fut hrmasrl pontot szerez s az t megkapja az egyes base-t. Ha az elkap olyankor zavarja az tt, amikor fut nem prbl pontot szerezni szoros jtkkal vagy lopssal, akkor a labda halott, az t megkapja az egyes base-t s a tovbbtolt futk haladhatnak. A futk, akik nem prblnak lopni s nem toljk ket, azon a base-en maradnak amit elfoglaltak a zavars idejn.
Ha az elkap zavarja az tt mieltt a dob eldobja a labdt, azt nem kell az t zavarsnak tekinteni a 6.05 (c) Szably szerint. Ilyen esetekben a brnak "Id"-t kell mondania, a dob s az t ezutn "tiszta lappal" indulnak.
(d) Egy rvnyes labda rint egy brt vagy futt az rvnyes terleten, mieltt rintene egy vdt.
Ha egy rvnyes labda akkor rint egy brt miutn tlhaladt egy vdn a dobt nem szmtva, vagy rintett egy vdt a dobt is beleszmtva, a labda jtkban van.

6.09

Az t futv vlik amikor -
(a) rvnyes labdt t;
(b) A br ltal bemondott harmadik strike-ot nem kapjk el, feltve hogy (1) egyes base nem foglalt vagy (2) egyes base foglalt s kt out van.
Amikor egy t futv vlik egy harmadik strike esetn, amit nem kapott el az elkap s elindul a kispad vagy a pozcija fel, s aztn veszi szre a helyzett s megprblja elrni az egyes base-t, nem out kivve ha t vagy az egyes base-t rintik mieltt elri az egyes base-t. Ha azonban elri a kispadot vagy annak lpcsit, akkor azutn mr nem prblhat meg egyes base-re menni s out lesz.
(c) Egy rvnyes labda, miutn tlhaladt egy vdn a dobt nem szmtva, vagy miutn rinti egy vd a dobt is beleszmtva, rint egy brt vagy futt az rvnyes terleten;
(d) Egy rvnyes magas labda tmegy egy kerts felett vagy a leltra a hazai base-tl 250 lb (76,2 m) tvolsgra vagy messzebbre. Egy ilyen ts feljogostja az tt egy hazafutsra miutn szablyosan megrintett minden base-t. Egy rvnyes magas labda amely a hazai base-tl 250 lbnl kzelebbi ponton hagyja el a jtkteret, csak arra jogostja fel az tt, hogy kettes base-ig haladjon;
(e) Egy rvnyes labda, miutn rinti a fldet, kipattan a leltra vagy egy kertsen keresztl, felett vagy alatt, egy eredmny-jelzn keresztl vagy alatt, vagy bozton illetve a kertsen lev ksznvnyen keresztl vagy alatt kimegy, amely esetben az t s a futk kt base haladsra lesznek jogosultak;
(f) Brmely rvnyes labda, amely vagy a fld rintse eltt vagy utna, egy kertsen keresztl vagy alatt, egy eredmnyjelzn keresztl vagy alatt, a kertsen lev nylson keresztl, vagy bozton illetve a kertsen lev ksznvnyen keresztl kimegy, vagy amely beleszorul egy kertsbe vagy eredmnyjelzbe, amely esetben az t s a futk kt base haladsra lesznek jogosultak;
(g) Brmely pattan rvnyes labdt eltrt egy vd a leltra, vagy egy plyn belli vagy kvli kerts fl vagy al, amely esetben az t s a futk kt base haladsra lesznek jogosultak;
(h) Brmely rvnyes magas labdt eltrt a vd a leltra, vagy a kerts fltt rvnytelen terletre, amely esetben az t kt base haladsra lesz jogosult; de ha rvnyes terleten trtik el a leltra vagy a kerts fltt, az t jogosult lesz egy hazafutsra. Azonban, ha egy ilyen rvnyes magas labdt a hazai base-tl 250 lbnl kzelebb trtenek el, az t csak kt base-re lesz jogosult.

6.10

Brmely liga dnthet gy, hogy hasznlja a Kijellt t (designated hitter) Szablyt.
(a) A DH-szablyt hasznl s nem hasznl ligk klubjainak ligakzi mrkzsn a szablyt a kvetkezkppen kell hasznlni:
1. World Series vagy bemutat mrkzsen, a szablyt a hazai csapat gyakorlata szerint hasznljk vagy nem hasznljk.
2. All-Star mrkzseken a szably csak akkor hasznlhat, ha mindkt liga s mindkt csapat gy egyezik meg.
(b) A Szably a kvetkezkrl rendelkezik:
Egy tt ki lehet jellni tsre a kezd dob s minden ksbbi dob helyett brmely mrkzsen gy, hogy az mskppen nem rinti a dob(k) sttuszt a mrkzs alatt. A dob helyetti kijellt tt a mrkzs eltt ki kell vlasztani s r kell rni a brnak leadott felllsi lapokra. A kezd felllsban megnevezett kijellt tnek legalbb egyszer tshez kell llnia, kivve ha az ellenfl csapata dobt cserl.
Nem ktelez, hogy egy klub tt jelljn a dob helyett, de ha nem tesznek gy a mrkzs eltt, az kizrja a kijellt t hasznlatt arra a mrkzsre.
A kijellt thz hasznlhat cseret (pinch hitter). A kijellt t helyetti brmelyik cseret kijellt tv vlik. Egy lecserlt kijellt t semmilyen minsgben sem trhet vissza a mrkzsre.
A kijellt t hasznlhat vdekezsre, folytatva az tst az tsorrend ugyanazon pozcijban, de a dobnak tnie kell azutn a lecserlt vdekez jtkos helyn, kivve ha tbb csere is trtnt, s a vezetedznek akkor ki kell jellnie a helyeiket az tsorrendben.
Egy futt be lehet cserlni a kijellt t helyett s a fut tveszi a kijellt t szerept. A kijellt t nem lehet cserefut.
A kijellt t le van "lncolva" az tsorrendben. Tbbszrs cservel nem lehet megvltoztatni a kijellt t tsbeli sorrakerlst.
Amint a mrkzs dobjt tcserlik a dombrl egy msik vdekez pozciba, ez a lps megsznteti a kijellt t szerept a mrkzs htralev rszre.
Amint egy cseret t az tsorrend brmelyik jtkosa helyett s aztn bell a mrkzsre dobni, ez a lps megsznteti a kijellt t szerept a mrkzs htralev rszre.
Amint a mrkzs dobja t egyszer a kijellt t helyett, ez a lps megsznteti a kijellt t szerept a mrkzs htralev rszre. (A mrkzs dobja csak a kijellt t helyett lehet cseret.)
Amint egy kijellt t elfoglal egy vdekez pozcit, ez a lps megsznteti a kijellt t szerept a mrkzs htralev rszre. A kijellt t cserjt nem kell bejelenteni, amg a kijellt t sorra nem kerl tsre.

A Fut

7.01

Egy fut megszerzi a jogot egy nem-foglalt base-re amikor rinti azt mieltt out lenne. azutn jogosult arra, amg ki nem esik vagy knytelen szabadd tenni egy msik futnak akinek a szably szerint jr az a base.
Ha egy fut szablyosan megszerzi egy base jogcmt, s a dob felveszi a dobsi pozcijt, a fut nem trhet vissza egy korbban elfoglalt base-re.

7.02

Haladsakor a futnak meg kell rintenie egyes, kettes, hrmas s a hazai base-t sorrendben. Ha visszatrsi knyszere van, jra kell rintenie minden base-t fordtott sorrendben, kivve ha a labda halott az 5.09 <rules_05.html> Szably brmelyik rendelkezse szerint. Ilyen esetekben a fut kzvetlenl az eredeti base-re mehet.

7.03

Kt fut nem foglalhat el egy base-t, de ha kt fut rint egy base-t mikzben a labda l, a ksbbi fut out lesz ha megrintik. A korbbi fut jogosult a base-re.

7.04

Minden fut az tt nem szmtva kiejtets lehetsge nlkl haladhat egy base-t amikor -
(a) Megtorpans volt;
(b) Az t kiejtets lehetsge nlkli haladsa knyszerti a futt a base szabadd ttelre, vagy amikor az t t egy rvnyes labdt amely rint egy msik futt vagy a brt mieltt az ilyen labdt rintette egy vd, vagy az tlhaladt rajta, ha a futt tovbbtoljk;
Egy fut akit tovbbtolnak kiejtets lehetsge nlkl, csak sajt veszlyre mehet tl azon a base-en, amelyre jogosult. Ha egy ilyen tovbbtolt futt kiejtetnek a harmadik out-knt mieltt egy szintn tovbbtolt korbbi fut rinti a hazai tnyrt, a pont szmtani fog.
Akci. Kt out, tele a plya, az t stl, de a fut kettesrl tlbuzg s tlfut hrmas base-en hazafel s kirintik az elkap dobsval. Mg ha kt out van is, a pont szmt azon nzet miatt, hogy a pontot hazatolta a ball-ok miatti sta s hogy minden futnak csak annyit kellett tennie, hogy tovbbmenjen s rintse a kvetkez base-t.
(c) Egy vd, miutn elkap egy magas labdt beesik egy kispadba vagy leltra, vagy tesik kteleken egy tmegbe amikor a nzk a plyn vannak.
Egy vd vagy elkap benylhat, belphet vagy bemehet a kispadba egyik vagy mindkt lbbal hogy elkapst csinljon, s ha megtartja a labdt, az elkapsnak helyt kell adni. A labda jtkban van.
Ha a vd vagy elkap, miutn szablyos elkapst csinlt, beesne egy leltra, nzk kz vagy a kispadba, vagy elesik a kispadban miutn szablyos elkapst csinlt, akkor a labda halott s a futk haladnak egy base-t kiejtets lehetsge nlkl.
(d) Mikzben megprbl ellopni egy base-t, az tt zavarja az elkap vagy brmely ms vd.
MEGJEGYZS: Amikor egy fut jogosult egy base-re kiejtets lehetsge nlkl, mikzben a labda jtkban van, vagy brmely szably szerint amelyben a labda jtkban van miutn a fut tovbbhaladt arra a base-re amelyre jogosult, s a fut nem rinti meg a base-t amelyre jogosult mieltt megprbl tovbbmenni a kvetkez base-re, akkor a fut eljtsza a mentessgt a kiejtets lehetsge all, s kiejthet a base vagy a fut rintsvel, mieltt visszatr a kihagyott base-re.

7.05

Minden fut, az t-futt is belertve a kiejtets lehetsge nlkl haladhat
(a) A hazai base-re pontot szerezve, ha egy rvnyes labda kimegy a jtktrrl repls kzben s a fut szablyosan rint minden base-t; vagy ha egy rvnyes labdt, amely a br megtlse szerint kiment volna a jtktrrl repls kzben, eltrti egy vd olyan cselekedete, hogy eldobja a kesztyjt, sapkjt, vagy ltzknek brmely rszt;
(b) Hrom base-t, ha egy vd szndkosan rint egy rvnyes labdt a sapkjval, maszkjval vagy szerelsnek brmelyik, a megfelel helytl eltvoltott rszvel. A labda jtkban van s az t tovbbmehet a hazai base-re sajt kockzatra;
(c) Hrom base-t, ha egy vd szndkosan egy rvnyes labda fel dobja a kesztyjt s rinti azt. A labda jtkban van s az t tovbbmehet a hazai base-re sajt kockzatra;
(d) Kt base-t, ha egy vd szndkosan rint egy dobott labdt a sapkjval, maszkjval vagy szerelsnek brmelyik, a megfelel helytl eltvoltott rszvel. A labda jtkban van;
(e) Kt base-t, ha egy vd szndkosan egy dobott labda fel dobja a kesztyjt s rinti azt. A labda jtkban van;
A (b-c-d-e) alkalmazsakor az eldobott kesztynek vagy levett sapknak vagy maszknak, stb. rintenie kell a labdt. Nincs bntets, ha a labdt nem rintik.
A (c-e) pontokbeli bntetst nem szabad olyan vd ellen felhozni, akinek a kesztyjt leviszi a kezrl az ttt vagy dobott labda ereje, vagy amikor a kesztyje lerepl a kezrl, amikor nyilvnvalan egy szablyos elkapsra tesz erfesztst.
(f) Kt base-t, ha egy rvnyes labda a leltra pattan vagy eltrtik oda az egyes vagy hrmas base alapvonalain kvl; vagy ha plyakertsen keresztl vagy alatt, eredmnyjelzn keresztl vagy alatt, vagy bozton illetve a kertsen lev ksznvnyen keresztl vagy alatt kimegy; vagy ha beleszorul ilyen kertsbe, eredmnyjelzbe, boztba vagy ksznvnybe;
(g) Kt base-t, amikor nincsenek nzk a jtktren s egy dobott labda bemegy a leltra, egy kispadba (akr visszapattan a labda a plyra, akr nem), vagy egy plyakerts felett vagy alatt, vagy a hts akadly feletti vdhl lejts rszre, vagy a nzket vd drthl szemei kztt marad. A labda halott. Amikor az ilyen vad dobs a bels vdk els akcija, a brt ilyen base-ek odatlsekor a futknak a dobdobs idejn elfoglalt pozcija vezrelje; minden ms esetben a brt a futknak a vad dobs idejn elfoglalt pozcija vezrelje;
ELFOGADOTT ELBRLS: Ha minden fut, az t-futt is belertve haladt legalbb egy base-t amikor egy bels vd vad dobst csinl a dobdobs utni els akciban, az odatlst a futknak a vad dobs idejn elfoglalt helyzete vezrelje.
Bizonyos krlmnyek kztt nem lehetsges egy futnak kt base-t odatlni. Plda: Fut egyesen. Az t rvid fly-t t a jobbkls plyra. A fut megll egyes s kettes kztt, az t tovbbfut egyesrl s mg r. A labda leesik. A kls vd egyesre dobskor a leltra dobja a labdt.
ELFOGADOTT ELBRLS: Mivel, amikor a labda halott, fut nem haladhat azon a base-en tl amelyre jogosult, az eredetileg egyes base-en lev fut hrmasra megy s az t csak kettes base-ig juthat.
A "vad dobs ideje" azt jelenti, amikor a dobs valjban elhagyta a vd kezt s nem azt, amikor a dobott labda fldet rint, tlmegy egy labdt fogad vdn vagy kimegy jtkon kvl a leltra.
Az t-fut pozcija amikor a vad dobs elhagyta a vd kezt a kulcs a base-ek odatlsnek eldntsekor. Ha az t-fut nem rte el az egyes base-t, az tlet kt base a dobdobs idejtl minden futnak. Annak eldntse, hogy az t-fut elrte-e az egyes base-t a dobs eltt, az egy megtlsi dnts.
Ha egy szokatlan akci addik, ahol egy bels vd els dobsa leltra vagy kispadba megy, de az t nem lett fut (mint hogy az elkap bedobja a labdt a leltra megprblva megfogni a futt, aki a hrmasrl prbl befutni tlment labda vagy vad dobdobs utn) a kt base odatlse a futk dobskori pozcijtl legyen. (A 7.05 (g) szably clja miatt az elkap bels vdnek tekintend.)
AKCI. Fut az egyes base-en, az t a bellshoz t egy labdt, aki kettes base-re dob, tl ksn hogy elkapja a futt, s a kettes vd az egyes base fel dob miutn az t keresztezte az egyes base-t. Elbrls - A fut kettesen pontot szerez. (Ebben az akciban, csak akkor kapja meg az t-fut a hrmas base-t, ha tl van egyes base-en amikor a dobst csinljk.)
(h) Egy base-t, ha az tnek dobott labda vagy a dob dobhelyrl base-re dobott labdja egy fut megfogsra, kimegy a leltra vagy egy kispadba, vagy egy plyakerts illetve hts akadly felett vagy azon keresztl. A labda halott;
ELFOGADOTT ELBRLS: Amikor egy vad dobdobs vagy tlment labda az elkapn tmegy vagy mellette elmegy, vagy eltrl az elkapn s kzvetlenl a kispadba, leltra, vagy brmilyen terletre megy ahol a labda halott, egy base-t kell odatlni. Akkor is egy base-t kell megadni, ha a dob, mikzben rintkezik a gumival, base-re dob s a dobs kzvetlenl a leltra megy, vagy brmilyen terletre ahol a labda halott.
Ha azonban a dobdobs vagy dobott labda az elkapn tmegy vagy mellette elmegy illetve egy vdn megy t s a jtktren marad, s azutn a kispadba, leltra vagy ms terletre rgjk vagy eltrtik ahol a labda halott, a base-ek odatlse kt base lesz a futknak a dobskor elfoglalt pozcijtl.
(i) Egy base-t, ha egy t futv vlik egy Negyedik Ball vagy Harmadik Strike esetn, amikor a dobdobs tlmegy az elkapn s beleszorul a br maszkjba vagy felszerelsbe.
Ha az t olyan vad dobdobs miatt vlik futv amikor a futk jogosultak egy base haladsra, az t-fut csak egyes base-re lesz jogosult.
Az a tny, hogy egy fut megkap egy base-t vagy base-eket kiejtets lehetsge nlkl, nem mentesti a ktelezettsg all, hogy meg kell rintenie a megkapott base-t s minden kzbees base-t. Pldul: az t t egy pattant labdt, amelyet a bels vd a leltra dob, de az t-fut kihagyta az egyes base-t. t out-nak lehet tlni krelemre az egyes base kihagysa miatt miutn a labda jtkba kerlt, mg akkor is ha neki "odatltk" a kettes base-t.
Ha egy fut visszatrni knyszerl egy base-re egy elkaps utn, jra kell rintenie az eredeti base-t mg akkor is, ha valamilyen plya-szably vagy ms szably miatt, tovbbi base-eket kap meg. Visszarinthet mikzben a labda halott s az odatls azutn trtnik az eredeti base-tl szmtva.

7.06

Amikor akadlyozs trtnik, a brnak "Akadlyozs"-t (Obstruction) kell bemondania vagy jeleznie.
(a) Ha az akadlyozott futn csinlnak akcit, vagy ha az t-futt akadlyozzk mieltt rinti az egyes base-t, a labda halott s minden fut haladhat a kiejtets lehetsge nlkl arra a base-re, amelyet elrt volna a br megtlse szerint, ha nem lett volna akadlyozs. Az akadlyozott futnak legalbb egy base jr azon tl, amit utoljra szablyosan megrintett az akadlyozs eltt. Brmely elz fut, akit az akadlyozs bntetseknt odatlt base-ek miatt tovbbtolnak, tovbbhaladhat a kiejtets lehetsge nlkl.
Amikor az akcit egy akadlyozott futn csinljk, a brnak ugyanolyan mdon kell az akadlyozst jeleznie, ahogy az "Id"-t bemondja, mindkt kzzel a feje fltt. A labda azonnal halott, amikor ezt a jelet adjk; azonban ha egy dobott labda repls kzben van mieltt a br bemondan az akadlyozst, a futknak a vad dobsok alapjn kell odatlni a base-eket, ahogy azokat odatlnk ha nem trtnne akadlyozs. Olyan akciban ahol egy fut beszorult kettes s hrmas base kztt s akadlyozta a hrmas vd a hrmasra futsban mikzben a dobs a levegben volt, s az ilyen dobs bemegy a kispadba, az akadlyozott futnak a hazai base-t kell odatlni. Brmely ms base-en lev fut szintn kt base-t kapna attl a base-tl amit utoljra szablyosan megrintett mieltt az akadlyozst bemondtk.
(b) Ha nem csinlnak akcit az akadlyozott futn, a jtk folytatdik, amg tovbbi esemny mr nem lehetsges. A brnak azutn "Id"-t kell mondania s kiszabni olyan bntetseket, ha szksges, amely a megtlse szerint rvnytelenti az akadlyozs tettt.
A 7.06 (b) alapjn, amikor a labda nem halott akadlyozs esetn s egy akadlyozott fut tlhalad azon a base-en, amely a br megtlse szerint megkapott volna mert akadlyoztk, a sajt veszlyre teszi ezt s ki lehet rinteni. Ez egy megtlsi dnts.
MEGJEGYZS: Az elkapnak a labda birtoklsa nlkl nincs joga elllni a pontot szerezni prbl fut tjt. A base-vonal a futhoz tartozik, s az elkap csak akkor lehet ott, ha lekezel egy labdt vagy amikor mr a kezben van a labda.

7.07

Ha egy fut hrmasrl prbl befutni szoros jtk vagy lops tjn s az elkap vagy brmely ms vd a hazai base-re vagy az el lp a labda birtoklsa nlkl, vagy rinti az tjtkost vagy az tjt, a dobnak megtorpanst kell tlni, az t megkapja az egyes base-t a zavars miatt s a labda halott.

7.08

Brmely fut out amikor -
(a)(1) Tbb mint hrom lb tvolsgra kifut a base-ek kztti egyenes vonaltl hogy elkerlje a megrintst, kivve ha azrt tesz gy, hogy elkerlje egy vd zavarst aki megttt labdt kezel le; vagy (2) egyes base rintse utn, elhagyja a base-vonalat, lthatan feladva az erfesztst, hogy rintse a kvetkez base-t;
Brmely fut aki az egyes base elrse utn elhagyja a base-vonalat a kispadja vagy a pozcija fel, mert azt hiszi, hogy nincs tovbbi akci, out-nak nyilvnthat ha a br a fut cselekedett gy tli meg, hogy a base-ek kztti futs erfesztseit feladja. Br egy out-ot bemondanak, a labda jtkban marad ami a tbbi futt illeti.
Ez a szably kiterjed a kvetkez s hasonl akcikra is: Kettnl kevesebb out, dntetlen lls a kilencedik jtkrsz aljban, az t kiti a labdt a plyrl a gyztes pontrt, a fut egyesrl tlmegy a kettesen s azt hiszi, hogy a hazafuts automatikusan megnyerte a meccset s keresztlvg a bels plyn a kispadja fel mikzben az t-fut krbefut a base-eken. Ebben az esetben a base-futt out-nak tlnk "a kvetkez base rintsre irnyul erfesztseinek feladsa miatt" s az t-futnak megengedik a krbefutst a base-eken, hogy rvnyess tegye a hazafutst. Ha kt out van, a hazafuts nem szmtana (lsd a 7.12 Szablyt). Ez nem krelem akci.
AKCI. Egy futt, aki azt hiszi, hogy out lett rints miatt egyes vagy hrmas base-nl, elindul a kispad fel s halad egy megfelel tvolsgot tovbbra is azt jelezve a tettvel, hogy out, be kell mondani out-nak a base-ek elhagysa miatt.
A fenti kt akciban a futkat gy tekintik, hogy tnylegesen a base-vonalat hagyjk el s mshogy kezelik ket, mint az tt aki strikeout lett a lertak szerint.
ELFOGADOTT ELBRLS: Amikor egy t egy nem elkapott harmadik strike esetn vlik futv, s elindul a kispadja vagy pozcija fel, elmehet egyes base-re brmikor, mieltt belpne a kispadba. A kiejtetshez a vdelemnek rintenie kell t vagy egyes base-t, mieltt rinten az egyes base-t.
(b) Szndkosan zavar egy dobott labdt; vagy gtol egy vdt, aki akcit prbl csinlni a megttt labdval;
A futt, akit gy tltek meg, hogy gtolt egy vdt aki akcit prbl csinlni egy megttt labdval, out lesz, akr szndkos volt akr nem.
Ha azonban a fut rintkezik egy szablyosan elfoglalt base-zel amikor gtolja a vdt, t nem lehet out-nak tlni, kivve ha a br megtlse szerint az ilyen gtols szndkos, akr rvnyes akr rvnytelen terleten trtnik. Ha a br szndkosnak jelenti ki a gtolst, a kvetkez bntets vonatkozik erre: Kettnl kevesebb out esetn, a brnak mind a futt mind az tt out-nak kell nyilvntania. Kt out esetn a brnak az tt kell out-nak nyilvntania.
Ha egy hrmas s a hazai base kztti beszortskor, a kvet fut tovbbment s hrmas base-en ll amikor a beszortott futt out-nak tlik tmad zavars miatt, a brnak vissza kell kldeni a hrmason ll futt a kettes base-re. Ugyanez az elv rvnyesl ha beszorts van kettes s hrmas base kztt s egy kvet fut elrte a kettest (az indokls az, hogy fut nem haladhat egy zavarsos akciban s egy futt addig tekintjk gy, hogy elfoglal egy base-t, amg szablyosan el nem ri a rkvetkez base-t).
(c) Megrintik, mikzben a labda l s a fut base-en kvl ll. KIVTEL: Egy t-futt nem lehet kirinteni miutn tlfutott vagy tlcsszott egyes base-en ha azonnal visszatr a base-re;
ELFOGADOTT ELBRLS: (1) Ha egy fut rintkezse elmozdt egy base-t a helyzetbl, azon a futn annl a base-nl nem csinlhat akci ha biztosan elrte a base-t.
ELFOGADOTT ELBRLS: (2) Ha egy base kimozdul a helyzetbl egy akci kzben, ugyanabban az akciban brmelyik kvetkez futt gy kell tekinteni, hogy rint vagy elfoglal egy base-t, ha a br vlemnye szerint, rinti vagy elfoglalja az elmozdult tska ltal jellt pontot.
(d) Nem rinti vissza a base-t miutn egy rvnyes vagy rvnytelen labdt szablyosan elkaptak, mieltt t vagy a base-t megrinti egy vd. t nem lehet out-nak tlni a base visszrintsnek elmulasztsa miatt az els rkvetkez dobdobs utn, vagy brmilyen akci vagy megksrelt akci utn. Ez egy krelem akci;
A futknak nem kell visszarinteni egy foul rints esetn. Lophatnak foul rints esetn. Ha egy gynevezett rintst nem kapnak el, kznsges foul ball lesz. A futk azutn visszatrnek a base-kre.
(e) Nem ri el a kvetkez base-t mieltt egy vd rinti t vagy a base-t, miutn haladni knyszerlt az t futv vlsa (tols) miatt. Azonban, ha egy ksbbi futt kiejtetnek tolskor, a knyszer megsznik s a futt kell rinteni, hogy kiessen. A tols megsznik, amint a fut rinti a base-t, ahov knytelen haladni, s ha tlfut vagy tlcsszik a base-en, a futt rinteni kell a kiejtetshez. Azonban, ha a tovbbtolt fut miutn rintette a base-t, visszaindul brmilyen okbl az utoljra elfoglalt base fel, a tols visszall, s jra kiejthet ha a vdelem rinti a base-t amelyre t toltk;
AKCI. Fut egyesen s hrom ball az tnek: A fut lopni kezd a kvetkez dobson, ami a negyedik ball, de miutn rinti a kettest, tlcsszik vagy tlfut azon a base-en. Az elkap dobsa megfogja t mieltt vissza tudna trni. Az elbrls szerint a fut out. (A tols megsznt.)
A tlcsszsi s tlfutsi szitucik az egyes base-en kvli base-eken addnak. Pldul, mieltt kt out lenne s fut van egyesen s kettesen, vagy egyes-kettes-hrmason, a labdt egy bels vdhz tik, aki megprblja a dupla jtkot. Az egyesen lev fut megelzi a dobst kettes base-re, de tlcsszik a base-en. A tovbbts megtrtnik egyesre s az t-fut out. Az egyes vd, ltva hogy a fut kettesen nincs a base-en, visszadob kettesre s a futt megrintik a base-en kvl. Ekzben futk rtek be. A krds az: Knyszert jtk-e ez? Megsznt-e a tols amikor az t-fut out lett egyesen? Szmtanak-e az akci kzben elrt pontok, amik bertek mieltt a harmadik out-ot megcsinltk amikor a futt rintettk kettesnl? Vlasz: A pontok szmtanak. Ez nem knyszert jtk. Ez rintses akci.
(f) rinti egy rvnyes labda az rvnyes terleten mieltt a labda rintett vagy tlhaladt egy vdn. A labda halott s egyetlen fut sem szerezhet pontot, s futk nem haladhatnak, kivve a tovbbtolt futk. KIVTEL: Ha egy fut rinti a base-t, amikor rinti t egy Infield Fly, nem out, viszont az t out;
Ha kt futt rint ugyanaz az rvnyes labda, csak az els fut out, mert a labda azonnal halott.
Ha egy futt rint egy Infield Fly amikor nem rinti a base-t, mind a fut mind az t out.
(g) Megprbl pontot szerezni olyan akciban, amelyben az

 
ra
 
Nyaptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
 
Egyb
 
Szmtgppel kapcsolatos
 
Linkek
 
n!
 
Corakozs!
 

&#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal