�t� K�sz�lhet f�mb�l (hengerelt alum�nium), vagy f�b�l. Amat�r szinten ink�bb a f�m�t� haszn�lata jellemz�. A profikn�l, illetve a VB-n , EB-n, Olimpiai J�t�kokon k�telez� a fa�t� haszn�lata. M�retei: A legvastagabb r�sze sem lehet vastagabb, mint 7 cm. Nem lehet hosszabb, mint 106,7 cm.

Keszty� Kev�sb�, vagy jobban p�rn�zott b�rb�l k�sz�lt keszty�k, melyek a labda elkap�s�ra szolg�lnak. Alapvet�en h�romfajt�t k�l�nb�ztethet�nk meg: Az "egyszer�" v�d�keszty� (1. k�p) a bels� v�d�k valamivel kisebb m�retet haszn�lnak, mint a h�tv�dek (a gyorsabb labdakiv�tel el�seg�t�se c�lj�b�l). Az egyes-v�d� keszty� (2. k�p), melyet �rtelemszer�en az egyes-v�d� haszn�l, nincsenek kialak�tva k�l�n "ujjak" (a sok egyenes passz elkap�s�t seg�ti). Az elfog� keszty� (3. k�p) rendk�v�li m�d�n kip�rn�zott (az er�s dob�dob�sok tomp�t�sa c�lj�b�l).

	Labda Egy tulajdonk�ppeni goly� (t�m�r labda). Legbel�l apr� parafamaggal, e k�r�l egy v�kony gumi r�teg. Erre a "gumigoly�ra" van k�rk�r�sen felcs�v�lve nagy mennyis�g� fon�l, majd legv�g�l k�t b�rpatk� bor�t�s, melyek varr�ssal vannak �sszeillesztve. M�retei: S�ly: legal�bb 142 gramm, de legfeljebb 149 gramm. Ker�let: legal�bb 22,9 cm, de legfeljebb 23,5 cm.

Elfog� felszerel�s A baseball speci�lis v�d�j�t�kosa az elfog�, aki az �t�z�na m�g�tt guggol. Mivel a dob�dob�sok rendk�v�l nagy sebess�ggel �rkeznek (140-160 km/h, 18,5 m�terr�l), valamint az �t�r�l lecs�szott labd�k 20-30 cm-rel az elfog� el�tt v�ltoztatnak ir�nyt, ez�rt elengedhetetlen, hogy az elfog�t speci�lis v�d�felszerel�sek v�dj�k. Maszk �s sisak (1. �s 2. k�p), �jabban ezt a k�t v�d�felszerel�st m�r egybe "�p�tik" a j�gkorongkapus maszkok mint�j�t k�vetve (3. k�p). Mellkas-v�d� (4. k�p), valamint l�b-v�d� (5. k�p).

	�t� sisak Az �t�j�t�kosok v�delm�t szolg�lja az �t�sisak, mely a fejet �s a f�leket v�di az er�s dob�dob�sokkal szemben. Kem�ny t�r�s�ll� m�anyagb�l k�sz�l. K�telez� viselet az �t�j�t�kosok �s a fut�k sz�m�ra.

Ruh�zat K�telez� v�d�felszerel�s a baseballsapka (1. k�p). A mez "speci�lisan" el�l v�gig gombos (2. k�p), manaps�g m�r hellyel-k�zzel szak�tanak ezzel a hagyom�nnyal a csapatok. Nadr�g (3. k�p). Kengyel (stirrup) (4. k�p), r�gen volt jelent�s�ge, mikor m�g nem tudtak elasztikus anyagokb�l nadr�got varrni, �s a kengyelt a nadr�gon k�v�lre vettek fel, hogy a l�bsz�rn�l ne lengjen a nadr�g �s ne legyen zavar� fut�s k�zben. Manaps�g a nadr�g alatt hordj�k, de egyre kev�sb� haszn�lj�k a csapatok, hely�t ink�bb a k�l�nb�z� sz�nes hossz�sz�r� zoknik veszik �t. Baseballcip� (spike) (5. k�p) tulajdonk�ppen a stoplis-cip�kh�z hasonl�, csak a f�mstoplik itt nem henger alak�ak, hanem ink�bb kis f�mlapocsk�k.

Egy�b kieg�sz�t�k Elfog� torokv�d� (1. k�p), csak az ut�np�tl�s koroszt�ly sz�m�ra k�telez�, az elfog� maszk alj�ra r�gz�thet� kem�ny m�anyaglapocska. �t�keszty� (2. k�p) a j�t�kosok nagy r�sze haszn�lja �t�sk�zben. Az �t� stabilabb fog�s�t seg�ti el�, illetve az �t�skor keletkez� rezonanci�t tomp�tja. A j�t�kosok egy jelent�s r�sze a v�d�keszty� al� is felveszi az �t�keszty� f�l-p�rj�t a labda �t�s�nek tomp�t�sa c�lj�b�l. Napszem�veg (3. k�p) legink�bb a h�tv�dek �ltal haszn�lt felszerel�s (a kis m�ret� magasra �t�tt labda a napkorong el� ker�lve komoly gondokat okozhat). T�ska (4. k�p) a speci�lis baseballt�ska alj�n az �t�knek kialak�tott hely tal�lhat�. Dob�g�p (5. k�p) a komolyabb szint� edz�sek szinte elengedhetetlen tartoz�ka, az �t�sek gyakorl�s�t seg�ti igencsak hat�konyan.

P�lyatartoz�kok B�zis (1. k�p) t�m�rgumi (esetleg t�m�tt v�szon) kock�k, melyek a talajba vannak r�gz�tve. Hazai B�zis (2. k�p) �tsz�glet� gumilap mely a talajba van r�gz�tve. Dob�gumi (3. k�p) t�m�rgumi t�glatest, mely a talajba van r�gz�tve (a talajszint felett mintegy 2-3 cm l�tszik bel�le). M�retek: B�zisok: (3 darab) 38,1 cm x 38,1 cm n�gyzetek, melyek magass�ga legal�bb 7,6 cm, de legfeljebb 12,7 cm. Hazai B�zis: ez egy 43,2 cm oldalhossz�s�g� n�gyzet, melynek k�t sarka �gy van elt�vol�tva, hogy a k�t szomsz�dos oldal 21,6 cm �s a megmarad� k�t oldal 30,5 cm. Dob�gumi: a talajb�l "ki�ll�" t�glalap m�rete 61 cm x 15,2 cm.