Egy�b megnevez�sek: MDMA, XTC, X, E, ex.

MDMA = 3,4-metil�ndioximetamfetamin.

T�rt�nelem: Az ecstasy-t 1913-ban szintetiz�lt�k el�sz�r N�metorsz�gban. A Merck Company v�letlen�l �ll�totta el� egy m�sik gy�gyszer szint�zise sor�n. Alexander "Sasha" Shulgin 1991-ban megjelent "Phenylethylamines I Have Known And Loved" (PIHKAL) c�m� k�nyv�ben r�szletes besz�mol�t ny�jtott a szerr�l �s hat�sair�l. � ismertette meg a drogot m�g a 70-es �vekben n�h�ny pszichi�terrel, akik pozit�v eredm�nyeket �rtek el vele p�cienseik kezel�s�ben. A szer igaz�n a 80-as �vek v�g�n, �s legink�bb most, a 90-es �vekben ker�lt reflektorf�nybe, egyr�szt a modern t�nczen�kkel (house, rave, techno, stb.) val� kapcsolata, m�sr�szt a neki tulajdon�tott hal�lesetek miatt.

El�fordul�si form�i, fogyaszt�sa: Eredeti alakj�ban feh�r por, a feketepiacon rendszerint pr�selt tablett�k vagy kapszul�k form�j�ban lehet hozz�jutni. A tablett�kra gyakran nyomtatnak r� valamilyen �br�t (delfin, galamb, doll�rjel, E bet�, napocska, stb.) Egy tabletta �ra ma 1000-1500 forint k�z�tt mozog. Az �tlagos d�zis 80-160 mg (2 milligrammot szok�s sz�molni a tests�ly egy kilogrammj�ra). Sajnos �ltal�ban nem lehet tudni, mi van a tablett�ban, amit a dealer ad. Gyakran megt�rt�nik, hogy nem MDMA-t, hanem valami m�st adnak el ecstasy-k�nt. A leggyakoribb helyettes�t� anyagok: MDA, MMDA, MBDB, MDEA, esetleg speed vagy LSD. Er�sen k�rd�ses a szer tisztas�ga is, nem lehet tudni, mivel kevert�k, h�g�tott�k az anyagot. Tablett�nk�nt v�ltozhat a d�zis is, egyes tablett�k a szok�sos adag k�tszeres�t tartalmazhatj�k.

Hat�s: A tabletta lenyel�s�t k�vet�en kb. 30-45 perccel jelentkezik, m�s fogyaszt�si m�dok (szippant�s, elsz�v�s vagy intrav�n�s injekci�) eset�n j�val hamarabb. A drog hat�sa egy-m�sf�l �ra m�lva �ri el a cs�csot, kitart tov�bbi k�t-h�rom �r�ig, majd fokozatosan al�bbhagy. 4-6 �ra eltelt�vel a haszn�l� visszat�r a f�ldre, az enyhe befoly�solts�g �rzete azonban napokig fenn�llhat.

Fiziol�giai hat�sok �s vesz�lyek: Az MDMA a legt�bb emberben er�sen megemeli a v�rnyom�st �s a pulzust, ez�rt sz�vpanaszok mellett nem tan�csos a fogyaszt�sa. Probl�m�k mer�lhetnek fel m�j- vagy veseel�gtelens�g eset�n is. A drog �ltal kiv�ltott leggyakoribb fiziol�gi�s t�netek: a sz�j kisz�rad�sa, fogcsikorgat�s, a fogak �sszeszor�t�sa, r�g�sk�nyszer, �tv�gytalans�g, verejt�kez�s, ritk�bban enyhe rosszull�t. Magasabb d�zisok hat�sa hasonl� m�s amfetaminsz�rmaz�kok�hoz (pl. speed). Nagyon vesz�lyes az MDMA-t b�rmilyen MAOI-val (monoamin oxid�z g�tl�val) egy�tt fogyasztani, ez ak�r hal�los kimenetel� is lehet! A monoamin oxid�z enzim b�n�t�s�n alapszik az antidepressz�nsok egyik, ma m�r ritk�n haszn�latos csoportj�nak hat�sa, de m�s gy�gyszerek mell�khat�sak�nt is el�fordulhat MAO g�tl�s. Az orvosok val�sz�n�leg meg tudj�k mondani az �ltaluk fel�rt gy�gyszerekr�l, hogy beletartoznak-e ebbe a csoportba.
Az MDMA hat�sa alatt �ll� szem�ly k�nnyen figyelmen k�v�l hagyhatja a teste �ltal k�ld�tt figyelmeztet� jeleket. T�bb olyan hal�lesetr�l is tudunk, amikor egy t�lzs�folt rave-partyn valaki t�lmelegedett, t�l sok vizet vesztett �s a szervezet a folyamatos meger�ltet�st�l v�g�l felmondta a szolg�latot. Kisz�rad�s (dehidrat�ci�), izomg�rcs�k, sz�d�l�s vagy kimer�lts�g eset�n c�lszer� le�lni, pihenni �s inni egy kis gy�m�lcslevet vagy vizet. Partykon k�l�n�sen aj�nlott a v�zh�ztart�s rendben tart�sa, b�r nem szabad t�lz�sba vinni: volt, aki att�l halt meg, hogy el�vigy�zatoss�gb�l t�l sok vizet ivott.
Vannak arra utal� jelek, hogy az MDMA lecs�kkenti a szervezet ellen�ll�k�pess�g�t a v�rusos fert�z�sekkel szemben.

Pszich�s hat�sok: A leggyakrabban eml�tett hat�sok: euf�ria, "minden a legnagyobb rendben van"-�rz�s, kit�rulkoz�s, a g�tl�sok felold�d�sa, boldogs�g, szeretet, bizalom saj�t magunk �s m�sok ir�nt. A haszn�l� a mindennapi dolgokban �j von�sokat vesz �szre, gy�ny�rk�dik h�tk�znapi jelens�gekben. Az MDMA jelent�s v�ltoz�sokat okozhat az �rz�kel�sben, feler�s�theti az �rz�kleteket, n�ha el is torz�tja azokat. A fokozott �rz�kenys�g k�l�n�sen a tapint�sban, a szagl�sban �s az �zlel�sben jelentkezik. Az MDMA nem okoz sem hallucin�ci�kat, sem az LSD-n�l megszokott vizu�lis jelens�geket (spir�lok, frakt�lok, stb.) Ha ilyesmi fordul el�, akkor a tablett�ban nagy val�sz�n�s�ggel volt valamilyen pszichedelikus szer is.
Vesz�lyes lehet, hogy az ecstasy hat�sa alatt a "minden a legnagyobb rendben van"-�rz�s miatt a fogyaszt� belemehet olyan dolgokba is, amelyeket egy�bk�nt nem v�llalna el, pl. a hat�s meghosszabb�t�sa �rdek�ben tov�bbi adagokat fogyaszthat el, an�lk�l, hogy belegondolna, milyen vesz�lyeknek teszi ki mag�t, esetleg meggondolatlanul szexu�lis kapcsolatot l�tes�thet valakivel, kit�ve mag�t a fert�z�s kock�zat�nak (m�g azt is gondolhatja, hogy "a fert�z�s nem is olyan nagy dolog, majd �tv�szelem"). Az MDMA lecs�kkenti a f�jdalom�rzetet, �gy k�nnyen t�nkretehet� a test valamelyik r�sze (pl. folyamatos ugr�l�s sor�n a t�rd), an�lk�l, hogy a haszn�l� felfigyelne a f�jdalomra.

Ecstasy �s zene: Az ecstasy rendk�v�li m�rt�kben megn�veli a 90-es �vek modern t�nczen�inek (k�l�n�sen az acid house-nak) az �lvezhet�s�g�t. A drog hat�sa alatt a monoton zen�re val� t�ncol�s transzszer� �llapotba juttathatja el a t�ncol�t, amelyet l�tom�sos jelens�gek is k�s�rhetnek. Sokan kiz�r�lag arra haszn�lj�k a szert, hogy a h�tv�gi acid partyk alkalm�val ilyen "p�rg�sekben" vezess�k le felgy�lemlett energi�jukat.

Neurotoxicit�s: Az MDMA lecs�kkenti az agyban a szerotonin nev� neurotranszmitter (5-HT) mennyis�g�t. M�ig nem tiszt�zott, hogy emberekn�l k�s�ri-e ezt a jelens�get valamif�le tart�s idegrendszeri k�rosod�s (a szer patk�nyok agy�ban kimutathat�an k�ros�tja a szerotoninreceptorokat). Rendszeres MDMA-fogyaszt�kon sem l�that� semmilyen jele az idegrendszeri v�ltoz�soknak (de ez nem jelenti azt, hogy nincs v�ltoz�s, lehet, hogy csak k�s�bb fog kider�lni). Egyes haszn�l�k szerint a szer a rendszeres haszn�lat sor�n id�vel "elvesz�ti a var�zs�t", az �lm�ny "ki�resedik", �s a hat�s egyre ink�bb a speed�hez v�lik hasonlatoss�. Vannak haszn�l�k, akik a drog hat�s�nak elm�l�s�t k�vet� depresszi�r�l sz�molnak be. Ezek a jelens�gek mind al�t�masztj�k a cs�kken� szerotoninszint hipot�zis�t.
Ismeretes az a t�ny, miszerint a Parkinson-k�r kialakul�s�hoz a dopaminreceptorok 80%-�nak pusztul�sa sz�ks�ges. Am�g ezt a szintet valaki el nem �ri, semmi jele a betegs�gnek, minden teljesen norm�lisnak t�nik. Lehets�ges, hogy az ecstasy haszn�lat�val le�p�l� szerotoninszint is hasonl� m�don megn�veli valamif�le hat�ron val� �tbillen�s es�ly�t. (P�lda: tegy�k fel, hogy az agyban eredetileg 100 a szerotoninszint, az �reged�s sor�n ez term�szetes �ton lecs�kkenhet mondjuk 50-re. T�telezz�k fel, hogy 30-as szint alatt kialakul valamilyen betegs�g, f�l�tte nem. Ha az ecstasy rendszeres haszn�lat�val a szerotonin mennyis�ge az eredeti 100-r�l 70-re cs�kken le, akkor az �reged�s sor�n fell�p� 50 pontos cs�kken�s leviszi a szerotoninszintet 20-ra, �s ezzel kialakul a betegs�g.)
(Megjegyzend�, hogy az ecstasy egyik rokon�t, az �tv�gycs�kkent�k�nt haszn�lt fenfluramint, amely k�tszer akkora neurotoxicit�st mutat, mint az MDMA, 25 �ves haszn�lat ut�n 1997 szeptember�ben kivont�k a forgalomb�l.)

Ecstasy �s m�s drogok: �me n�h�ny kombin�ci� �s amire figyelni kell:
Marijuana Nem vesz�lyes. A f� tomp�thatja az ecstasy ment�lis hat�s�t. LSD Ezt h�vj�k candyflipping-nek. Az LSD hat�sa miatt pszichikai vesz�lyek vannak. A k�t szer j�l kij�n egym�ssal, n�pszer� ez a kombin�ci�.
Speed Vesz�lyes, k�nnyen t�l lehet l�pni a toxikus d�zist. A k�t szer hat�sa �sszegz�dik. Nem aj�nlatos.
Kokain Ua., mint a speedn�l.
Heroin A k�t drog hat�sa kiolthatja egym�st. K�l�nben nem vesz�lyes. A heroin viszonylag k�nnyen t�ladagolhat�, rendszeres haszn�lata er�s f�gg�s�get okoz.
Doh�ny Nem vesz�lyes. Aki szeret cigizni, k�nnyen "t�lsz�vhatja" mag�t.
Alkohol Vesz�lyes lehet, az alkohol nagy m�rt�kben fokozza a dehidrat�ci�t, emellett g�tolja is az ecstasy hat�s�t. C�lszer� elker�lni.