gUm!kAcsa
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Zene/Sztrok
 
rj!!! Ha akarsz....
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Szmll
Induls: 2004-10-27
 
Hack Life
 
zene
 
Baseball
Baseball : Baseball

Baseball

  2004.10.31. 10:01

Hivatalos szablyok

1.01

A baseball kt egyenknt kilenc jtkosbl ll, vezetedz irnytsa alatt lev csapatok kztti, zrt plyn e szablyok szerint, egy vagy tbb br brskodsa mellett jtszott jtk.

1.02

Mindkt csapatnak a gyzelem a clja, gy hogy tbb pontot szerez mint az ellenfl.

1.03

A mrkzs gyztese az a csapat lesz, amely e szablyok szerint, a nagyobb szm pontot szerzi egy lejtszottnak szmt mrkzs befejeztvel.

1.04

A JTKTR. A plyt az albbi tmutatsok alapjn kell lefektetni, az 1. <rules_ab.html> s 2. <rules_ab.html> brk kiegsztsvel.

A bels plya (infield) egy 90 lb (27,43 m) oldalhosszsg ngyzet. A kls plya (outfield) a ngyzet kt oldalnak meghosszabbtsval kapott kt alapvonal (foul line) kztti terlet, mint az 1. brn lthat. A tvolsg a hazai base-tl (home base) a legkzelebbi kertsig, leltig vagy ms akadlyig az rvnyes terleten legalbb 250 lbnak (76,20 m) kell lennie. 320 vagy tbb lbnyi (97,54 m) tvolsg az alapvonalak mentn, s 400 vagy tbb lb (121,92 m) a kzpkls plya fel ajnlatos. A bels plyt gy kell szintezni, hogy a base vonalak s a hazai tnyr (home plate) egy szintben legyenek. A dobgumi (pitcher's plate) 10 hvelykkel (25,4 cm) legyen a hazai tnyr szintje felett. A lejts mrtke egy 6 hvelykkel (15,2 cm) a dobgumi eltti ponttl egy hazai tnyr fel 6 lbra (183 cm) lev pontig 1 hvelyk legyen 1 lb tvolsgonknt, s az ilyen lejtsi fokozatnak egysgesnek kell lennie. A bels s kls plya, a hatrvonalakat is belertve az rvnyes terlet s minden ms terlet rvnytelen terlet.

Kvnatos, hogy a hazai base-tl a dobgumin keresztl a kettes base fel meghzott vonal kelet-szakkeleti irny legyen.

Javasolt, hogy a tvolsg a hazai tnyrtl a hts akadlyig (backstop), s a base-vonalaktl a legkzelebbi kertsig, leltig vagy ms akadlyig az rvnytelen terleten 60 lb (18,29 m) vagy tbb legyen. Lsd az 1.sz. brt <rules_ab.html>.

Miutn a kiindul base helyzete meghatrozsra kerlt, mrj aclszalaggal 127 lb 3/8 hvelyket (38,82 m) a kvnt irnyba a kettes base elhelyezshez. A hazai base-tl mrj 90 lbat az egyes base fel; a kettes base-tl mrj 90 lbat az egyes base fel; e vonalak metszspontja hatrozza meg az egyes base-t. A hazai base-tl mrj 90 lbat a hrmas base fel; a kettes base-tl mrj 90 lbat a hrmas base fel; e vonalak metszspontja hatrozza meg a hrmas base-t. A tvolsg az egyes base s hrmas base kztt 127 lb 3/8 hvelyk. Minden hazai base-tl tett mrst attl a ponttl kell vgezni, ahol az egyes s hrmas base-ek vonalai metszik egymst.

Az elkaphelyet, az thelyeket, a segdedz helyeket, a hrom-lb vonalakat egyes base-nl s a kvetkez t helyeit az 1.sz. <rules_ab.html> s 2.sz. <rules_ab.html> brn bemutatott mdon kell lefektetni.

Az alapvonalakat s az brkon folyamatos fekete vonalakkal jelzett minden ms jtkvonalat nedves oltatlan msszel, krtval vagy ms fehr anyaggal kell megjellni.

Az brkon bemutatott fvonalak s tvolsgok azok, amelyeket sok plyn hasznlnak, de nem ktelezek s minden klubnak meg kell hatroznia a plyja fves s kopr terleteinek mrett s formjt.

MEGJEGYZS (a) Brmelyik plyn, amit egy professzionlis klub 1958. jnius 1-je utn pt, 325 lbnyi (99,06 m) minimlis tvolsgot kell biztostani a hazai base-tl a legkzelebbi kertsig, leltig vagy ms akadlyig a plya jobb oldali vagy bal oldali alapvonalain, s 400 lbnyi minimlis tvolsgot a kzpkls plya fel.

(b) Meglev plyt nem szabad talaktani 1958. jnius 1-je utn olyan mdon, hogy cskkentik a tvolsgot a hazai base-tl a foul oszlopokig s a kzpkls plya kertsig a fenti (a) bekezdsben meghatrozott minimum al.

1.05

A hazai base-t egy toldal fehrtett gumilap jelezze. Ez egy 17 hvelykes (43,2 cm) oldalhosszsg ngyzet legyen kt sarkt eltvoltva gy, hogy egyik szle 17 hvelyk hossz, a kt szomszdos oldal 8 1/2 hvelyk (21,6 cm) s a megmarad kt oldal 12 hvelykes (30,5 cm) s olyan szgbe lltva, hogy cscsot kpezzen. gy kell ezt belltani a fldbe, hogy a cscs a hazai base-tl egyes base s hrmas base fel kiterjed vonalak metszspontjban legyen; a 17-hvelykes szle nzzen a dobgumi fel, s a kt 12-hvelykes szle egybeessen az egyes s hrmas base vonalakkal. A hazai base fels szleit le kell faragni s a base-t a fld szintjre kell lergzteni a fld felsznvel. (Lsd a D rajzot a 2.sz. <rules_ab.html> brn.)

1.06

Az egyes, kettes s hrmas base-t fehr vszontskkkal kell jelezni, amik biztosan a fldre vannak rgztve, ahogy a 2.sz. <rules_ab.html> bra jelzi. Az egyes s hrmas base tskknak teljesen a bels plyn bell kell lennik. A kettes base tskt a kettes base-re kell kzpontostani. A tskknak 15 hvelykes (38,1 cm) ngyzeteknek kell lennik, nem kevesebb mint hrom s nem tbb mint t hvelyk vastagsgnak, s puha anyaggal kitmve.

1.07

A dobgumi egy szgletes gumilap legyen, 24-szer 6 hvelyk (61 15,2 cm) nagysg. Az 1.sz. <rules_ab.html> s a 2.sz. <rules_ab.html> bra alapjn kell letenni a fldbe gy, hogy a dobgumi s a hazai base (a hazai tnyr hts pontja) kztti tvolsg 60 lb 6 hvelyk legyen.

1.08

A hazai csapatnak kell kispadokat biztostani, egyet-egyet a hazai s a vendgcsapatnak. Az ilyen padok nem lehetnek 25 lbnl (7,62 m) kzelebb az alapvonalakhoz. Fedettnek kell lennik s zrtnak htul s oldalt.

1.09

A labda olyan gmb, amit parafa, gumi vagy hasonl anyag kr tekert fonllal alaktanak ki, bebortva kt csk fehr lbrrel vagy tehnbrrel, szorosan sszevarrva. A slya nem lehet kevesebb 5 s nem lehet tbb 5 1/4 uncinl (142-149 g) s a kerlete nem lehet kevesebb 9 s nem lehet tbb 9 1/4 hvelyknl (22,9-23,5 cm).

1.10

(a) Az t egy sima, kerek bot, legvastagabb rsznl 2 3/4 hvelyknl (7 cm) nem nagyobb tmrj s hosszban nem tbb mint 42 hvelyk (106,7 cm). Az tnek egyetlen darab tmr fnak kell lennie.

MEGJEGYZS: Rtegelt vagy ksrleti t nem hasznlhat professzionlis mrkzsen (akr bajnoki szezonban akr bemutat mrkzsen) amg a gyrt jvhagyst nem nyert a Szably Bizottsgtl a tervrl s gyrtsi mdszereirl.

(b) Csszs tk. Az t vgn max. 1 hvelyk mlysg befarags engedlyezett s az tmrje nem lehet szlesebb 2 hvelyknl s nem lehet kevesebb 1 hvelyknl. A bemetszsnek kerektettnek kell lennie, idegen anyag hozzadsa nlkl.

(c) Az t nyele, nem tbb mint 18 hvelyk (45,7 cm) hosszsgban a vgtl beborthat vagy kezelhet brmilyen anyaggal a fogs javtsra. Brmely ilyen anyag ami a 18 hvelykes hatron tl hzdik, az t mrkzsrl eltvoltst eredmnyezi.

MEGJEGYZS: Ha a br felfedezi, hogy az t nem felel meg a (c) pontnak, egy korbbi idpont amikor az tt hasznltk a jtkban nem lehet alap az tjtkos out-nak tlshez, vagy a mrkzsrl killtshoz.

(d) Sznes t nem hasznlhat professzionlis mrkzsen, kivve ha jvhagyta a Szably Bizottsg.

1.11

(a)(1) Egy csapat minden jtkosnak egyenszerelst kell viselnie, sznben, llapotban s stlusban azonosat s minden jtkos szerelsnek htn legalbb 6 hvelyk (15,2 cm) magas szm legyen. (2) Egy als ing brmely lthat rsznek egyformn egysznnek kell lennie a csapat sszes jtkosnl. Brmely jtkosnak a dobn kvl lehetnek szmok, betk, jelvnyek az als ing ujjhoz erstve. (3) Olyan jtkosnak, akinek a szerelse nem egyezik a csapattrsaival, nem engedhet meg hogy rszt vegyen egy mrkzsen.

(b) Egy liga elrhatja, hogy (1) minden csapat sajt megklnbz-tet szerelst hordjon minden alkalommal, vagy (2) hogy minden csapatnak kt ltzkkszlete legyen, fehr a hazai mrkzsekre s egy klnbz szn az idegenbeli mrkzsekre.

(c)(1) Az ujjhosszak vltozhatnak az egyes jtkosoknl, de minden egyni jtkos ingujjnak krlbell ugyanolyan hossznak kell lennie. (2) Semelyik jtkos sem viselhet rongyos, rojtos vagy repedt ingujjat.

(d) Egyetlen jtkos sem rgzthet a ruhjhoz attl klnbz szn szalagot vagy ms anyagot.

(e) Az ltzk semelyik rsze sem tartalmazhat olyan mintt, ami utnozza vagy emlkeztet a baseball labda formjra.

(f) veggombok s fnyezett fm nem hasznlhat a szerelsen.

(g) Jtkosok nem rgzthetnek semmit a cipjk orrhoz vagy sar-khoz, kivve a kznsges cippatkt vagy spitz-vasat. A golf- vagy futcipkhz hasonl hegyes spike cipk nem viselhetk.

(h) Az ltzk semmilyen rsze nem tartalmazhat kereskedelmi hir-detsekkel kapcsolatos felvarrt vagy mintt.

(i) Egy liga elrhatja, hogy a tagcsapatainak szerelse tartalmazza a jtkosok nevt a htukon. A csaldnven kvli brmely nvhez a Liga Elnknek a hozzjrulsa szksges. Ha alkalmazzk ezt, egy csapat minden szerelsn rajta kell lennie a jtkosai nevnek.

1.12

Az elkap viselhet br ktujjas kesztyt, melynek tmrje nem tbb mint 38 hvelyk (96,5 cm), s a tetejtl az aljig nem tbb mint 15 s fl hvelyk (39,4 cm). Az ilyen hatrrtk magba foglal minden fzst vagy brmilyen brpntot vagy szeglyt, amit a keszty kls szlre erstenek. A keszty hvelykujj rsze s ujjrsze kztti tr nem haladhatja meg a hat hvelyket (15,2 cm) a keszty tetejnl valamint a ngy hvelyket (10,2 cm) a hvelykujj-elgazs alapjnl. A zseb nem lehet tbb ht hvelyknl (17,8 cm) a tetejn keresztl vagy hat hvelyknl tbb a tetejtl a hvelykujj-elgazs alapjig. A zseb lehet fzs vagy bralagutakon keresztli fzs, vagy br kzprsz amely lehet kiterjesztse a tenyrnek, fzssel kapcsolva a kesztyhz s gy sszelltva, hogy ne haladja meg a fent emltett mrtkek brmelyikt.

1.13

Az egyes vd (first baseman) viselhet br kesztyt vagy ktujjas kesztyt, amely nem hosszabb tizenkt hvelyknl (30,5 cm) a tetejtl az aljig s nem tbb mint nyolc hvelyk (20,3) szles a tenyren keresztl, a hvelykujj-elgazs alapjtl a keszty kls szlig mrve. A keszty hvelykujj rsze s az ujjrsze kztti tr nem haladhatja meg a ngy hvelyket a keszty tetejnl valamint a hrom s fl hvelyket (8,9 cm) a hvelykujj-elgazs alapjnl. A kesztyt gy kell sszelltani, hogy ez a tr llandan kttt legyen s ne lehessen nagytani, kiterjeszteni, szlesteni vagy mlyteni brmilyen anyag, eljrs, stb. hasznlatval. A keszty zsebe nem lehet tbb mint t hvelyk (12,7 cm) a tetejtl a hvelykujj-elgazs aljig. A zseb lehet fzs vagy bralagutakon keresztli fzs, vagy br kzprsz amely lehet kiterjesztse a tenyrnek, fzssel kapcsolva a kesztyhz s gy sszelltva, hogy ne haladja meg a fent emltett mrtkek brmelyikt. A zsebet nem szabad becsavart vagy beburkolt fzbl kialaktani vagy kimlyteni hl tpus csapdv. A keszty brmilyen sly lehet.

1.14

Minden vd, az egyes vdn s az elkapn kvl, tbbujjas brkesztyt hasznlhat vagy viselhet. A keszty mretre vonatkoz adatokat a keszty ells vagy labdafogad oldaln kell mrni. Az eszkzt vagy mrszalagot gy kell elhelyezni, hogy rintkezzen a mrt dolog felsznvel vagy adott rszlettel s kvessen minden krvonalat a folyamat sorn. A keszty nem lehet hosszabb 12 hvelyknl (30,5 cm) a 4 ujj brmelyiknek hegytl a labdazseben t a keszty als szlig vagyis a sarkig. A keszty szlessge nem lehet tbb 7 3/4 (19,7 cm) hvelyknl, az els ujj alapjnak bels ltstl, a tbbi ujjak tve mentn a keszty kisujjszlnek kls szlig mrve. A hvelykujj s az els ujj kztti elgazsnak nevezett rsz kitlthet brfonattal vagy hts meglltval. A fonat kialakthat ktszlas norml brbl, hogy teljesen bezrja az elgazs-terletet, vagy kialakthat brbl kszlt csatornk sorozatbl, vagy brlapok sorozatbl vagy fz brszjakkal. A zsebet nem szabad becsavart vagy beburkolt fzbl kialaktani vagy kimlyteni hl tpus csapdv. Amikor a fonat befedi a teljes elgazs-terletet, a fonatot ki lehet alaktani gy, hogy rugalmas legyen. Amikor tbb szelvnybl lltjk ssze, azokat ssze kell kapcsolni. Ezek a szelvnyek nem lehetnek gy kialaktva, hogy megengedjenek horpadst kialakulni a szelvnyoldalak grbleteiben. A fonatot gy kell megcsinlni, hogy korltozza az elgazs nylsnak mrett. Az elgazs nylsa nem lehet tbb mint 4 1/2 hvelyk (11,4 cm) a tetejnl, nem tbb mint 5 3/4 hvelyk (14,6 cm) mly s az aljnl 3 1/2 hvelyk (8,9 cm) szles lehet. Az elgazs nylsa nem lehet tbb 4 1/2 hvelyknl egy ponton sem a teteje alatt. A fonatot mindkt oldalon, s az elgazs tetejn s aljn is biztostani kell. A sszekapcsolst br fzssel kell vgezni, ezeket a kapcsolatokat kell biztostani. Ha megnylnak vagy lazv vlnak, igaztani kell azokat a megfelel llapothoz. A keszty brmilyen sly lehet.

1.15

(a) A dob kesztyjnek egysznnek kell lennie, belertve az sszes ltst, fzst s fonst. A dob kesztyje nem lehet fehr vagy szrke.

(b) Egyetlen dob sem ersthet a kesztyjhez a kesztytl klnbz szn idegen anyagot.

1.16

A Professzionlis Ligknak t kell vennik a kvetkez szablyt a sisakok hasznlatra vonatkozan:
(a) Minden jtkosnak hasznlnia kell valamifle vdsisakot amikor tsnl van.

(b) A Nemzeti Szvetsg Ligiban szerepl minden jtkosnak dupla flvds sisakot kell hasznlnia amikor tsnl van.

(c) Minden Major League-be belp jtkosnak az 1983-as bajnoki szezontl kezdve viselnie kell egy szimpla flvds sisakot (vagy a jtkos vlasztsa szerint egy dupla flvds sisakot), kivve azok a jtkosok akik a Major League-ben voltak az 1982-es bajnoki szezonban s akik, ahogy abban a szezonban rgztettk, megtagadtk a szimpla flvds sisak viselst.

(d) Minden elkapnak viselnie kell elkap vdsisakot, mikzben vdekeznek a pozcijukban.

(e) Minden tszed finak vagy lnynak vdsisakot kell viselnie teendinek elltsa kzben.

Ha a br szreveszi ezen szablyok megsrtst, utastania kell annak kijavtsra. Ha a szablytalansgot nem szntetik meg a br megtlse szerinti mltnyos idn bell, a br killtja a vtkest a mrkzsrl, s fegyelmi eljrs javasolhat ha szksges.

1.17

A jtkfelszerelsek, belertve de nem kizrlag a base-ek, dobgumi, labda, tk, szerels, elkap keszty, egyes base keszty, bels s kls vdk kesztyi s vdsisakok, amint azok e szablyban rszletezve vannak, nem tartalmazhatnak jogtalan reklmot a termkrl. A gyrt ltali rajzoknak brmely ilyen termken zlsesnek kell lennik a gyrt logojnak mretre s tartalmra vagy a cikk tpusnevre vonatkozan. Ezen 1.17 Bekezds rendelkezsei csak professzionlis ligkra vonatkoznak.

MEGJEGYZS: Azon gyrtknak akik jszer vltoztatsokat terveznek a baseball felszerelsekben professzionlis baseball ligk szmra, el kell azt terjesztenie a Hivatalos Baseball Szablyok Bizottsgnak a gyrts eltt.

 

 

ABBAHAGYOTT MRKZS (called game) egy olyan, amelyben brmely ok miatt, a fbr besznteti a jtkot.

AKADLYOZS (obstruction) egy vd cselekedete aki, mikzben nem birtokolja a labdt s nem a labda lekezelsnek folyamata kzben van, gtolja brmely fut haladst.
Ha egy vd egy dobott labda megkapst vrja s a labda repls kzben van kzvetlenl a vd fel s elgg kzel hozz, gyhogy el kell foglalnia a pozcijt a labda fogadshoz, akkor lehet t "a labda lekezelsnek folyamata kzben" levnek tekinteni. Az teljesen a bri megtlsre tartozik, hogy a vd a lekezels folyamata kzben van-e. Miutn egy vd ksrletet tett a labda lekezelsre s elvtette, mr nem lehet tovbb a labda "lekezelsnek folyamata" kzben. Pldul: egy bels vd vetdik egy pattant labdra s a labda tlmegy rajta s tovbbra is a fldn fekszik feltartva a fut haladst, akkor nagy valsznsggel akadlyozta a futt.

BALL egy dobdobs, amely nem rinti az tznt s az tjtkos nem t r.
Ha a dobs rinti a fldet s keresztlpattan az tznn, az egy "ball". Ha egy ilyen dobs rinti az tjtkost, meg kell neki adni az egyes base-t. Ha az t rlenget egy ilyen dobsra kt strike utn, a labda nem lehet elkapott a 6.05 <rules_06.html> (c) s 6.09 <rules_06.html> (b) szably cljai miatt. Ha a jtkos megt egy ilyen dobst, a rkvetkez esemny ugyanaz lesz, mintha repls kzben ttte volna meg a labdt.

BALL-OK MIATTI STA (base on balls) egy tjtkosnak odatlt egyes base aki, az tsnl tlttt ideje alatt, ngy dobst fogad az tznn kvl.

BASE a ngy pont egyike, amelyeket meg kell rintenie egy futnak, hogy pontot szerezzen; ltalnosabban a vszonzskokra s a gumitnyrokra alkalmazzk, amelyek a base-pontokat jelzik.

BASE-EDZ (base coach) szerelsbe ltztt csapattag, aki a segdedz helyen helyezkedik el egyes vagy hrmas base-nl, hogy irnytsa az tt s a futkat.

BELS VD (infielder) egy vd aki a bels plyn foglal el egy pozcit.

BESZORTS (run-down) a vdelem cselekedete megprblva kiejtetni egy futt base-ek kztt.

BUNT egy megttt labda melyre nem lengetnek, hanem az tt szndkosan a labda tjba teszik s lassan rintik a bels plyn bellre.

BNTETS (penalty) ezen szablyok alkalmazsa egy szablytalan esetet kveten.

DOBS (throw) a labda mozgatsa kzzel s karral egy adott cl fel, amelyet mindig meg kell klnbztetni a dobdobstl (pitch).

DOB (pitcher) az a vd aki arra van jellve, hogy az t fel dobja a labdt.

DOBDOBS (pitch) a dob ltal az t fel dobott labda.
A labda minden ms tadsa egyik jtkostl a msiknak, az dobott labda (thrown ball).

DNTETLEN MRKZS (tie game) egy lejtszottnak szmt mrkzs, melyet akkor hagynak abba, amikor mindkt csapatnak azonos szm pontja van.

DUGOUT (lsd a KISPAD defincijt.)

DUPLA JTK (double play) a vdelem olyan jtka amelyben kt tmad jtkos kiesik folyamatos akci eredmnyeknt, feltve hogy nincs hiba a kiejtetsek kztt.
(a) A knyszert dupla jtk az, amelyben mindkt kiejtets knyszert jtk.
(b) A fordtott knyszert dupla jtk az, amikor az els out knyszert jtk s a msodik out-ot egy olyan futn csinljk meg, akinek a futsknyszere megsznt az els out miatt.
A fordtott knyszert dupla jtk pldi: fut egyesen, egy out, az t az egyes vdhz pattant labdt t, aki rlp az egyes base-re (egy out), s a kettes vdhz vagy bellshoz (shortstop) dob a msodik out vgett (rintses akci). Egy msik plda: a base-ek tele vannak, nincs out; az t hrmas vdhz t gurul labdt, aki rlp a hrmas base-re (egy out), aztn dob az elkaphoz a msodik out vgett (rintses akci).

DUPLAMECCS (double-header) kt szablyosan betervezett vagy jra kirt mrkzs, melyeket kzvetlenl egyms utn jtszanak.

ELJTSZOTT MRKZS (forfeited game) egy mrkzs amelyet a fbr befejezettnek jelent ki a vtlen csapat javra 9-0 eredmnnyel, a szablyok megszegse miatt.

ELKAPS (catch) egy vd cselekedete amellyel a kezben vagy a kesztyjben biztonsggal birtokba kerti a repls kzben lev labdt s szorosan tartja azt; feltve, hogy nem hasznlja a sapkjt, vdfelszerelst, zsebt vagy ltzknek brmely ms rszt a birtokba vtelkor. Az nem elkaps azonban, ha a labda rintsvel egyidejleg vagy kzvetlenl utna sszetkzik egy jtkossal vagy fallal, vagy ha elesik, s ennek az tkzsnek vagy essnek a kvetkeztben elejti a labdt. Az nem elkaps, ha egy vd rint egy magas labdt, amely aztn eltallja a tmad csapat egy tagjt vagy egy brt, s azutn kapja el egy msik vdekez jtkos. Ha a vd megcsinlta az elkapst s elejti a labdt az elkapst kvet dobs vgzse kzben, a labdt elkapottnak kell megtlni. Az elkaps rvnyessgnek megalapozshoz a vdnek elg hosszan kell tartania a labdt, hogy bizonytsa a labda feletti teljes uralmt s hogy a labda elengedse nkntes s szndkos.
Az elkaps rvnyes ha a labdt vgl brmely vd megtartja, mg ha elszr kipattan is, vagy egy msik vd fogja meg mieltt a fldet rinten. A futk elhagyhatjk a base-t abban a pillanatban amikor az els vd rinti a labdt. A vd tnylhat kertsen, gton, ktlen vagy msfle elvlaszt vonalon hogy megcsinlja az elkapst. Rugorhat egy gt tetejre, vagy vszonra amely rvnytelen terleten lehet. Zavars nem vehet figyelembe amikor a vd kerts, gt, ktl vagy lelt fl nyl, hogy elkapja a labdt. A sajt kockzatra teszi ezt.
Ha egy elkapst megksrl vdt a kispad szlnl "megtartanak" s megkmlnek egy nyilvnval elesstl brmely csapat jtkosai s az elkapst megcsinlja, azt helyben kell hagyni.

ELKAP (catcher) az a vd aki a hazai base mgtt foglal helyet.

ELKAPHELY (catcher's box) az a terlet amelyen bell az elkapnak llnia kell, amg a dob el nem dobja a labdt.

L LABDA (live ball) az a labda amely jtkban van.

RINTS (touch) rinteni egy jtkost vagy brt azt jelenti, hogy valami vagy valaki rinti a testnek, ltzetnek vagy felszerelsnek brmely rszt.

RVNYES LABDA (fair ball) egy megttt labda amely megll az rvnyes terleten a hazai vagy egyes base kztt, vagy a hazai s hrmas base kztt, vagy amely plyn belli vagy feletti terleten van amikor a kls plyra pattan elhagyva az egyes vagy hrmas base-t, vagy amely rinti az egyes, kettes vagy hrmas base-t, vagy amely mikzben plyn belli vagy feletti terleten van, rinti egy br vagy jtkos szemlyt, vagy az, amely mikzben a plya feletti terleten van, elhagyja a jtkteret repls kzben.
Az rvnyes magas labdt a labda s az alapvonal (belertve a jelzoszlopot) relatv helyzethez kpest kell megtlni, s nem az szerint, hogy a vd rvnyes vagy rvnytelen terleten van-e amikor rinti a labdt.
Ha egy magas labda az rvnyes plyn r fldet a hazai s egyes base, vagy a hazai s hrmas base kztt, s aztn rvnytelen terletre pattan anlkl, hogy rintene jtkost vagy brt s mieltt elhagyn az egyes vagy hrmas base-t, az egy foul ball. Ha egy magas labda egyes vagy hrmas base-en vagy az mgtt r fldet s aztn pattan rvnytelen terletre, az egy rvnyes ts.
Nvekv szm klubok emelnek mr magas jelzoszlopokat a kerts vonalban, a rd mellett hzd drtfonattal az rvnyes terleten a kerts felett, hogy lehetv tegye a brknak pontosabban megtlni az rvnyes s az rvnytelen labdkat.

RVNYES TERLET (fair territory) a jtktr rsze az alapvonalakon bell s azokat is belertve, a hazai base-tl a hazafuts kerts aljig s fgglegesen felfel. Minden alapvonal az rvnyes terleten van.

RVNYTELEN TERLET (foul territory) a jtktr rsze az alapvonalakon kvl egszen a kertsig s fgglegesen felfel.

FELFGGESZTETT MRKZS (suspended game) egy abbahagyott mrkzs amit egy ksbbi napon kell befejezni.

FOUL BALL vagy RVNYTELEN LABDA egy megttt labda amely megll az rvnytelen terleten a hazai s egyes base kztt, vagy a hazai s hrmas base kztt, vagy amely tlpattan egyes vagy hrmas base-en az rvnytelen terleten vagy az felett, vagy amely elszr a plyn kvl esik le egyes vagy hrmas base-en tl, vagy az, amely mikzben rvnytelen terleten vagy az felett van, rinti egy br vagy jtkos szemlyt, vagy brmilyen a termszetes talajtl idegen trgyat.
Egy magas foul ball-t a labda s az alapvonal (belertve a jelzoszlopot) relatv helyzethez kpest kell megtlni, s nem az szerint, hogy a vd rvnytelen vagy rvnyes terleten van-e amikor rinti a labdt.
Egy megttt labda amit vd nem rint s a dobgumit tallja el s visszapattan rvnytelen terletre a hazai s egyes base vagy a hazai s hrmas base kztt, az egy foul ball.

FOUL RINTS (foul tip) egy megttt labda amely egyenesen s kzvetlenl az elkap kezeibe megy s szablyosan elkapjk. Nem lehet foul rints ha nem kapjk el s minden foul rints amit elkaptak az strike, s a labda jtkban van. Nem lehet elkaps, ha pattans volt, kivve ha a labda elszr az elkap kesztyjt vagy kezt rintette.

FUT (runner) egy tmad jtkos aki brmelyik base fel halad, vagy rinti vagy visszatr oda.

GYORS DOBS (quick return) olyan dobdobs amit szndkosan a nem-egyenslyban lev tjtkos megfogsrt dobnak. Ez egy szablytalan dobs.

HALOTT LABDA (dead ball) jtkon kvli labda a mrkzs szablyok szerinti tmeneti felfggesztdse miatt.

HAZAI CSAPAT (home team) az a csapat akinek a plyjn jtszk a mrkzst, vagy ha a mrkzst semleges plyn jtszk, a hazai csapatot kzs megegyezs alapjn jellik ki.

HIVATALOS JEGYZKNYVVEZET (official scorer) lsd a 10.00 <rules_10.html> Szablyt.

"ID" ("time") a br bejelentse a jtk szablyos megszaktsrl, amely kzben a labda halott.

INFIELD FLY egy rvnyes magas labda (nem szmtva a vzszintes tst s a megksrelt buntot) amelyet egy bels vd elkaphat kznsges erfesztssel, amikor egyes s kettes, vagy egyes, kettes s hrmas base foglalt, mieltt kt out lenne. A dobt, elkapt s brmely kls vdt aki az akcikor a bels plyn helyezkedik el, bels vdnek kell tekinteni e szably cljbl.
Amikor nyilvnvalan ltszik, hogy egy megttt labda Infield Fly lesz, a brnak azonnal be kell mondania, hogy "Infield Fly" a futk javra. Ha a labda az alapvonalak kzelben van, a brnak azt kell mondania, hogy "Infield Fly, ha rvnyes."
A labda l s a futk haladhatnak azzal a veszllyel, hogy a labdt elkapjk, vagy visszarinthetnek s haladhatnak miutn a labdt rintettk, ugyangy mint brmelyik magas labda esetn. Ha az ts foul ball lesz, ugyangy kell tekinteni, mint brmelyik rvnytelen labdt.
Ha egy bemondott Infield Fly-t hagynak rintetlenl leesni a fldre s rvnytelenre pattan mieltt elhagyn az egyes vagy hrmas base-t, az egy foul ball. Ha egy bemondott Infield Fly rintetlenl leesik a fldre az alapvonalon kvl s bepattan mieltt elhagyn az egyes vagy hrmas base-t, az egy Infield Fly.
Az infield fly szablynl a brnak azt kell felmrnie, hogy a labdt kznsges esetben le tudta volna-e kezelni egy bels vd - s nem valamifle nknyes hatrvonal alapjn, mint a fvonal vagy a base-vonalak. A brnak infield fly-t kell tlnie, mg akkor is ha egy kls vd kezeli a labdt, ha a br megtlse szerint a labdt ugyanolyan knnyen lekezelhette volna egy bels vd is. Az infield fly semmilyen rtelemben nem tekinthet krelem akcinak. A br megtlsnek kell hatrozni, s a dntst azonnal meg kell hozni.
Amikor az infield fly szablyt bemondjk, a futk haladhatnak sajt kockzatukra. Ha egy infield fly szablykor a bels vd szndkosan elejt egy rvnyes labdt, a labda jtkban marad a 6.05. <rules_06.html> (l) Szably rendelkezsei ellenre. Az infield fly szably elsbbsget lvez.

"JTK" ("play") a br utastsa a jtk megkezdsre vagy a folytatsra brmelyik halott labdt kveten.

JTKRSZ (inning) a mrkzs azon rsze amelyen bell a csapatok felvltva tmadnak s vdekeznek egyszer s amelyben hrom kiejtets van mindegyik csapat rszrl. Mindegyik csapat tsnl tlttt ideje egy fl-jtkrsz.

KNYSZERT JTK (force play) vagy TOLS egy olyan akci amelyben egy fut a szablyok szerint elveszti a jogt hogy elfoglaljon egy base-t az t futv vlsa miatt.
Az ilyen akcival kapcsolatos zavar megsznik, ha szem eltt tartjuk hogy gyakran a "knyszert" szituci megsznik az akci kzben. Plda: Ember az egyesen, egy out, a labdt pontosan az egyes vdhz tik, aki rinti a base-t s az t-fut out. A tols megsznik abban a pillanatban s a kettesre halad futt rinteni kell. Ha fut lett volna hrmason vagy kettesen s brmelyik kzlk pontot szerezne a kettesen trtn rints-out eltt, a pont szmt. Ha az egyes vd kettesre dobott volna s a labdt azutn jtszk egyesre, az akci a kettesen knyszert-out lenne, a msodik out, s a visszadobs egyesre a dob eltt a harmadik out lenne. Abban az esetben nem lehet pontot elrni.
Plda: Nem knyszert-out. Egy out. Fut egyesen s hrmason. Az t flyout lesz. Kt out. A hrmason lev fut visszarint s pontot szerez. A fut egyesen megprbl visszarni mieltt a vd dobsa elrn az egyes vdt, de nem jut vissza idben s out lesz. Hrom out. Ha, a br megtlse szerint, a fut hrmasrl megrintette a hazai base-t mieltt a labdt megtartottk az egyesen, a pont szmt.

KRELEM (appeal) egy vdjtkos cselekedete amivel a tmad csapat szablytalansgt lltja.

KISPAD (bench) vagy DUGOUT a jtkosoknak, cserknek s ms szerelsbe ltztt csapattagoknak fenntartott lalkalmatossgok, amikor k nem aktvan elfoglaltak a jtktren.

KLUB (club) egy szemly vagy csoport akik a csapat szemlyzetnek sszegyjtsrt, a jtktr s a szksges eszkzk biztostsrt, s a csapat ligabeli kpviseletrt felelsek.

KLS VD (outfielder) egy vd aki elfoglal egy pozcit a kls plyn, amely a jtktrnek a hazai base-tl legtvolabbi terlete.

LEJTSZOTTNAK SZMT MRKZS (regulation game) Lsd a 4.10 <rules_04.html> s 4.11 <rules_04.html> Szablyokat.

A LIGA (the league) klubok egy csoportja akiknek a csapatai egymssal jtszanak egy elre meghatrozott tervezet alapjn, e szablyok szerint a liga bajnoki cmrt.

A LIGA ELNKE (the league president) rvnyesti a hivatalos szablyokat, hatroz a szablyokkal kapcsolatos vitkban s dnt a megvott mrkzsekrl. A liga elnke megbrsgolhatja vagy felfggesztheti brmelyik jtkost, edzt, vezetedzt vagy brt ezen szablyok megszegsrt, sajt beltsa szerint.

MAGAS LABDA (fly ball) egy megttt labda, amely magasra megy a levegben repls kzben.

MEGRINTS (tag) egy vd cselekedete mikzben testvel rint egy base-t s biztosan s szorosan tartja a labdt a kezben vagy a kesztyjben; vagy megrint egy futt a labdval, vagy a labdt tart kezvel vagy kesztyjvel, mikzben biztosan s szorosan tartja a labdt a kezben vagy a kesztyjben.

MEGTLT (adjudged) a br ltal hozott megtlsi dnts.

MEGTORPANS (balk) a dob szablytalan cselekedete amikor fut vagy futk vannak base-en, feljogostva minden futt, hogy elrehaladjon egy base-t.

OUT egyike a tmad csapat elleni hrom szksges kiejtetsnek az tsnl tlttt idejk kzben.

PATTANT LABDA (ground ball) egy megttt labda amely a fldhz kzel gurul vagy pattog.

PONT (run / score) egy tmad jtkos eredmnye aki tbl futv lesz s rinti az egyes, kettes, hrmas s a hazai base-t ebben a sorrendben.

REPLS KZBEN (in flight) egy ttt vagy dobott labdt jelent amely mg nem rintette a fldet vagy valami ms trgyat a vdn kvl.

"SAFE" a br kijelentse, hogy egy fut jogosult egy base-re amelyre trekedett.

SEGDEDZ (coach) szerelsbe ltztt csapattag, akit a vezetedz jell ki hogy elvgezzen olyan feladatokat amelyeket a vezetedz kijell, mint pldul, de nem kizrlag a base-edz szerepnek betltse.

SET POZCI (set position) egyike a kt szablyos, dob ltal hasznlhat pozcinak.

STRIKE egy szablyos dobdobs amikor a br annak tli s
(a) Az t rt s elvti;
(b) Nem tnek r s a labda brmely rsze thalad az tzna brmely rszn;
(c) Az t rvnytelenre ti amikor kettnl kevesebb strike-ja van;
(d) rvnytelenre buntoljk;
(e) rinti az tjtkost mikzben az lendt r;
(f) rinti az tjtkost repls kzben az tznban; vagy
(g) Foul rints lesz belle.

SZABLYOS (legal) e szablyoknak megfelel.

SZABLYTALAN (illegal) e szablyokkal ellenttes.

SZABLYTALAN DOBS (illegal pitch) (1) az t fel dobott labda amikor a dob tmaszkod lba nem rintkezik a dobgumival; (2) egy gyors dobs. A szablytalan dobs amikor futk vannak base-en, az megtorpans.

SZEMLY (person) a jtkos vagy br szemlye a testnek, ltzknek vagy felszerelsnek brmely rszt jelenti.

SZOROS JTK (squeeze play) egy olyan akcit jelz kifejezs, amikor egy csapat futja a hrmas base-rl pontot prbl szerezni bunt segtsgvel.

TMAD (offense) az tsnl lev csapat, vagy a csapat brmelyik jtkosa.

TMASZKOD LB (pivot foot) a dobnak az a lba, amely rintkezik a dobgumival mikzben dobja a labdt.

TOLS (Lsd a KNYSZERT JTK defincijt.)

TRIPLA JTK (triple play) a vdelem olyan jtka amelyben hrom tmad jtkos kiesik folyamatos akci eredmnyeknt, feltve hogy nincs hiba a kiejtetsek kztt.

TLCSSZS (overslide) egy tmad jtkos cselekedete amikor a becsszsa egy base-re, kivve amikor a hazairl egyes base-re halad, olyan lendlet hogy elveszti az rintkezst a base-zel.

TZRSG (battery) a dob s az elkap.

T-FUT (batter-runner) egy kifejezs, amely azt a tmad jtkost azonostja, aki ppen befejezte tsnl tlttt idejt, addig amg kiejtetik t vagy amg az akci amelyben futv vlt befejezdik.

THELY (batter's box) az a terlet amelyen bell az tjtkosnak llnia kell az tsnl tlttt ideje alatt.

T(JTKOS) (batter) egy tmad jtkos aki elfoglalja helyt az thelyen.

TZNA (strike zone) az a hazai tnyr feletti terlet, amelynek a fels hatra a vllak teteje s az ltzk nadrgjnak teteje kztti vzszintes vonal, s az als szint a trdek tetejnl meghzott vonal. Az tznt a jtkos testtartsa szerint kell megllaptani, mikzben fel van kszlve lengetni egy dobott labdra.

VAD DOBDOBS (wild pitch) az, ami olyan magas, olyan alacsony, vagy olyan szles a tnyrtl hogy az elkap nem tudja lekezelni kznsges erfesztssel.

VDELEM (defense or defensive) a plyn lev csapat vagy annak brmely jtkosa.

VD (fielder) brmelyik vdekez jtkos.

VD VLASZTSA (fielder's choice) egy vd cselekedete, aki lekezel egy rvnyes "pattant" labdt, s ahelyett hogy egyes base-re dobna hogy kiejtse az t-futt, msik base-re dob megprblva kiejtetni egy korbbi futt. A kifejezst jegyzknyvvezetk is hasznljk (a) az t-fut haladsnak magyarzatra aki egy vagy tbb rads base-t r el amikor a vd, aki lekezeli az tst egy elz futt akar kiejtetni; (b) egy fut haladsnak magyarzatra (ami nem lops vagy hiba) mikzben egy vd egy msik futt prbl kiejtetni; (c) egy fut haladsnak magyarzatra, melyet csak a vdekez csapat kznye miatt tesz meg. (Nem megvdett lops).

VESZLYBEN (in jeopardy) egy kifejezs ami azt jelzi, hogy a labda jtkban van s egy tmad jtkos kiejthet.

A VEZETEDZ (the manager) egy szemly, akit a klub jell ki, hogy felels legyen a csapat cselekedeteirt a plyn, s hogy kpviselje a csapatot a brval s az ellenfl csapatval val kommunikciban. Egy jtkos kinevezhet vezetedznek.
(a) A klubnak meg kell neveznie a vezetedzt a liga elnknek vagy a fbrnak a mrkzs betervezett kezdsi ideje eltt nem kevesebb mint 30 perccel.
(b) A vezetedz jelezheti a brnak, hogy bizonyos szablyok ltal elrt ktelezettsgeket truhzott egy jtkosnak vagy edznek, s az ilyen kijellt kpviselnek minden cselekedete hivatalos lesz. A vezetedznek mindig felelnie kell a csapata viselkedsrt, a hivatalos szablyok betartsrt s a brk tiszteletben tartsrt.
(c) Ha a vezetedz nem jelli ki a helyettestjt tvozs eltt, a fbrnak kell kijellnie egy csapattagot csere-vezetedznek.

VISSZARINTS (retouch) egy fut cselekedete amikor visszatr egy base-re, mivel a szablyok megkvetelik.

VZSZINTES TS (line drive) egy megttt labda, amely lesen s kzvetlenl az trl egy vd fel tart anlkl, hogy rinten a fldet.

WIND-UP POZCI (wind-up position) egyike a kt szablyos, dob ltal hasznlhat pozcinak.

ZAVARS (interference)
(a) A tmad zavars az tsnl lev csapat cselekedete, amely zavarja, akadlyozza, gtolja, feltartja vagy sszezavarja brmelyik vdt aki akcit akar csinlni. Ha a br out-nak nyilvntja az tt, t-futt vagy futt zavars miatt, minden ms futnak vissza kell mennie arra a base-re amelyet, a br megtlse szerint, szablyosan megrintett a zavars idejig, kivve ha e szablyok mshogy rendelkeznek.
Abban az esetben ha az t-fut nem rte el az egyes base-t, minden futnak a dob dobsa idejn elfoglalt base-re kell visszatrnie.
(b) Vdekez zavars egy vd cselekedete amely gtol vagy akadlyoz egy tt a dobdobs megtsben.
(c) Bri zavars trtnik (1) Amikor egy br feltartja, gtolja vagy akadlyozza az elkap dobst aki megksrel megakadlyozni egy ellopott base-t, vagy (2) Amikor egy rvnyes labda rint egy brt az rvnyes terleten mieltt elhagyna egy vdt.
(d) Nzi zavars trtnik amikor egy nz kinyl a leltrl, vagy a jtktrre megy, s megrint egy l labdt.
Brmilyen zavarskor a labda halott.

 

3.01

Mieltt elkezddik a mrkzs a brnak -
(a) Minden olyan szably szigor betartst meg kell kvetelnie, amely a jtkeszkzket s a jtkosok felszerelst rja el;
(b) Meg kell gyzdnie, hogy minden vonalat (vastag vonalak az 1.sz. <rules_ab.html> s 2.sz. <rules_ab.html> brkon) msszel, krtval vagy ms, a fldtl vagy ftl jl megklnbztethet fehr anyaggal megjelltek;
(c) Kapnia kell a hazai csapattl egy kszlet szablyos labdt, olyan szmban s fajtban, amelyet a liga elnke hitelest a hazai csapat rszre. Minden labdt a liga elnknek alrsval elltott lepecstelt csomagban kell tartani, s a pecstet nem szabad feltrni kzvetlenl a mrkzs ideje elttig, amikor a br felbont minden csomagot, hogy megvizsgljon minden labdt s eltvoltsa az rst. A br lesz az egyedli eldntje a jtkban hasznlt labdk megfelel llapotnak;
(d) Meg kell gyzdnie, hogy a hazai csapatnak van legalbb egy tucat szablyos tartalk labdja, amelyek azonnal rendelkezsre llnak hasznlatra, ha szksg van rjuk;
(e) Magnl kell tartania legalbb kt vlts-labdt s ennek a kszletnek a feltltst el kell vrnia szksg szerint a mrkzs folyamn. Ezeket a vlts-labdkat kell jtkba hozni, amikor -
(1) Egy labdt kitttek a jtktrrl vagy a kznsg kz;
(2) Egy labda elsznezdtt vagy alkalmatlann vlt tovbbi hasznlatra;
(3) A dob kr egy ilyen vlts-labdt.
A br nem adhat vlts-labdt a dobnak, amg egy akci be nem fejezdtt s a korbban hasznlt labda halott. Miutn egy dobott vagy ttt labda kimegy a jtktrrl, a jtkot nem szabad folytatni msik labdval addig, amg a futk el nem rtk azt a base-t amelyre jogosultak. Egy jtkterletrl kittt hazafuts utn, a br addig nem adhat j labdt a dobnak vagy elkapnak, amg a hazafutst t jtkos nem keresztezi a hazai tnyrt.

3.02

Egyetlen jtkos sem sznezheti el vagy ronglhatja meg a labdt azzal, hogy flddel, gyantval, parafinolajjal, desgykrrel, csiszolpaprral, drzspaprral vagy ms idegen anyaggal drzsli.

BNTETS: A br maghoz kri a labdt s a szablytalankodt killtja a mrkzsrl. Abban az esetben, amikor a br nem tudja megllaptani a tettest s a dob eldob egy ilyen elsznezett vagy megronglt labdt az t fel, a dobt kell azonnal killtani a mrkzsrl s automatikusan fel kell fggeszteni tz napra.

3.03

Egy jtkos vagy jtkosok cserlhetk a mrkzs folyamn brmikor, ha a labda halott. A cserejtkos a lecserlt jtkosnak a pozcijn t a csapat tsorrendjben. Az egyszer lecserlt jtkos nem trhet vissza arra a mrkzsre. Ha egy jtkos a jtkos-vezetedz helyn ll be a mrkzsre, a vezetedz attl kezdve odamehet a segdedz vonalakhoz, sajt beltsa szerint. Ha a vdekez csapat kt vagy tbb cserejtkosa ugyanakkor ll be a mrkzsre, a vezetedznek azonnal ki kell jellnie a fbr fel ezen jtkosok helyeit a csapat tsorrendjben, mieltt elfoglalnk pozciikat vdkknt, s a fbr rtesti a hivatalos jegyzknyvvezett. Ha ezt az informcit nem adjk meg azonnal a fbrnak, fel lesz hatalmazva, hogy kijellje a cserk helyeit az tsorrendben.
Egy dob csak egyszer cserlhet msik pozcira ugyanazon jtkrsz kzben; vagyis a dobnak nem engedhet meg, hogy elfoglaljon egy dobtl klnbz pozcit egynl tbbszr ugyanabban a jtkrszben.
Brmely jtkosnak, kivve egy srlt jtkos helyett becserlt dobt, t bemelegt dobst kell megengedni. (Lsd a 8.03 <rules_08.html> Szablyt a dobkra vonatkozan.)

3.04

Egy jtkos akinek a neve rajta van a csapatnak az tsorrendjn, nem lehet a csapatnak msik tagja helyett cserefut.
Ez a szably az gynevezett udvariassgi futk hasznlatnak kikszblst hivatott szolglni. A mrkzs egyetlen jtkosnak sem engedhet meg, hogy udvariassgi futknt szerepeljen egy csapattrs helyett. Semelyik jtkos, aki a mrkzsen szerepelt s lehoztk egy csere helyett, nem trhet vissza udvariassgi futknt. Brmely, a felllsban nem szerepl jtkost, ha futknt hasznljk, akkor becserlt jtkosnak kell tekinteni.

3.05

(a) A fbr rszre a 4.01 <rules_04.html> (a) s 4.01 <rules_04.html> (b) Szablyban lertak szerint tadott tsorrendben megnevezett dobnak dobnia kell az els thz vagy brmely cserethz amg az ilyen tt kiejtetik vagy elri az egyes base-t, kivve ha a dob srlst szenved vagy megbetegszik, amely a fbr megtlse szerint alkalmatlann teszi t a dobsra.
(b) Ha a dobt lecserlik, a cseredobnak dobnia kell az azutn tsnl lev tnek, vagy brmely cseretnek amg az ilyen tt kiejtetik vagy elri az egyes base-t, kivve ha a dob srlst szenved vagy megbetegszik, amely a fbr megtlse szerint alkalmatlann teszi t dobknti tovbbi jtkra.
(c) Ha helytelen csere trtnik a dobnl, a br visszakldi a helyes dobt a mrkzsre, amg e szably rendelkezsei vgrehajtdnak. Ha a helytelen dobt engedik dobni, brmilyen akci amit ez eredmnyez szablyos lesz. A helytelen dob helyes dobv vlik amint megcsinlta els dobst az t fel, vagy amint brmelyik futt kiejtettk.
Ha egy vezetedz megprbl lecserlni egy dobt a 3.05 (c) Szably megsrtsvel, a brnak jeleznie kell a szablytalan csapat vezetedzje fel, hogy azt nem teheti meg. Ha a fbr vletlenl elnzte s kihirdette a bejv helytelen dobt, ezutn is korriglnia kell a helyzetet mieltt a helytelen dob dobna. Amint a helytelen dob dobdobst vgez, lesz a megfelel dob.

3.06

A vezetedznek azonnal rtestenie kell a fbrt brmely cserrl s meg kell mondania a fbrnak a cserejtkos helyt az tsorrendben.
A lecserlt jtkosok a csapatukkal maradhatnak a kispadon vagy bemelegthetnek dobkat. Ha egy vezetedz becserl egy msik jtkost maga helyett, folytathaja csapatnak irnytst a kispadrl vagy a segdedz helyrl. A brk nem engedhetik meg azt, hogy a lecserlt jtkosok akik a kispadon maradhattak, brmilyen megjegyzst tegyenek az ellenfl brmely jtkosra, vezetedzjre vagy a brkra.

3.07

A fbr, miutn rtestettk t, azonnal bejelent vagy bejelentet minden csert.

3.08

(a) Ha egy cserrl nem trtnik bejelents, a cserejtkost akkor kell a mrkzsre belltnak tekinteni, amikor -
(1) Ha dob, elfoglalja helyt a dobgumin;
(2) Ha t, elfoglalja helyt az thelyen;
(3) Ha vd, elri azt a pozcit amit az ltala lecserlt vd rendszerint elfoglal s megkezddik a jtk;
(4) Ha fut, tveszi annak a futnak a helyt akit lecserlt.
(b) Brmely fent emltett nem-bejelentett cserejtkos ltal vagy ellen csinlt brmilyen akci szablyos lesz.

3.09

Szerelsbe ltztt jtkosok nem szlthatnak meg nzket s nem vegylhetnek el nzk kztt, illetve nem lhetnek a leltn a mrkzs eltt, alatt s utn. Vezetedz, segdedz vagy jtkos nem szlthat meg egyetlen nzt sem a mrkzs eltt vagy alatt. Szembenll csapatok jtkosai nem bartkozhatnak semmikor mikzben szerelsbe vannak ltzve.

3.10

(a) A hazai csapat vezetedzje lesz az egyetlen eldntje annak, hogy a mrkzst elkezdjk-e nem megfelel idjrsi viszonyok vagy a plya alkalmatlan llapota miatt, kivve egy duplameccs msodik mrkzsn. KIVTEL: Brmely liga brmikor felhatalmazhatja az elnkt, hogy felfggessze e szably alkalmazst arra a ligra a bajnoki szezonjnak utols heteibe, hogy biztostva legyen a bajnoksg eldntse minden vben megfelel idben. Amikor egy mrkzs elhalasztsa s lehetsges elmaradsa egy bajnoki szezon vgs sorozatban brmely kt csapat kztt rintheti a liga brmelyik csapatnak vgs llst, az elnk a liga brmely csapatnak krsre tveheti az e szably ltal a hazai csapat vezetedzjnek biztostott felhatalmazst.
(b) Az els mrkzs fbrja lesz az egyedli eldntje annak, hogy egy duplameccs msodik mrkzst ne kezdjk el nem megfelel idjrsi viszonyok vagy a plya alkalmatlan llapota miatt.
(c) A fbr lesz az egyedli eldntje annak, hogy a jtkot mikor kell felfggeszteni egy mrkzs kzben nem megfelel idjrsi viszonyok vagy a plya alkalmatlan llapota miatt; hogy a jtkot mikor kell folytatni egy ilyen felfggeszts utn; s hogy a mrkzst mikor kell befejezni egy ilyen felfggeszts utn. Nem szabad befejeznie a mrkzst amg legalbb 30 perc el nem telik azutn, hogy felfggesztette a jtkot. Meghosszabbthatja a felfggesztst mindaddig mg gy hiszi, hogy van esly a jtk folytatsra.

A fbrnak minden esetben meg kell prblnia befejezni a mrkzst. A felhatalmazsa a jtk folytatsra egy vagy tbb, egyenknt akr 30 perces felfggesztseket kveten teljes lesz s csak akkor szabad beszntetnie a mrkzst, amikor mr nem ltszik lehetsg a befejezsre.

3.11

Egy duplameccs mrkzsei kztt, vagy akrmikor ha a jtkot felfggesztik a plya alkalmatlansga miatt, a fbr rnytsa al kerlnek a plyakarbantartk s segdek a plya jtkra alkalmass ttelnek cljbl.

BNTETS: Ennek megszegsrt a fbr eljtszottnak tlheti a mrkzst a vendgcsapat javra.

3.12

Amikor a br felfggeszti a jtkot, "Id"-t kell bemondania. A br "Jtk" kiltsra a felfggesztds megsznik s a jtk folytatdik. Az "Id" s "Jtk" bemondsok kztt a labda halott.

3.13

A hazai csapat vezetedzje eladja a fbrnak s az ellenfl vezetedzjnek az ltala szksgesnek tartott plyaszablyokat a nzk plyra benylsra, a tmegbe dobott vagy ttt labdkra, s minden ms eshetsgre vonatkozan. Ha ezek a szablyok elfogadhatak az ellenfl vezetedzjnek, akkor szablyosak lesznek. Ha ezek a szablyok elfogadhatatlanok az ellenfl vezetedzjnek, akkor a fbrnak kell kitallni s megkvetelni brmilyen klnleges plyaszablyt, amit szksgesnek gondol a plyafelttelek miatt, melyek nem mondhatnak ellent a hivatalos jtkszablyoknak.

3.14

A tmad csapat tagjainak minden kesztyt s ms felszerelst le kell vinnik a plyrl a kispadba, amg az csapatuk van tsnl. Felszerels nem hagyhat a plyn letve, sem rvnyes, sem rvnytelen terleten.

3.15

Semmilyen szemlyt sem lehet a plyra engedni a mrkzs alatt, kivve a szerelsbe ltztt jtkosokat s edzket, vezetedzket, a hazai csapat ltal felhatalmazott fotsokat, brkat, egyenruhban lev rendrket s rket vagy a hazai klub ms alkalmazottait. A plyn tartzkodsra itt felhatalmazott brmely szemly (kivve a mrkzsen szerepl tmad csapat tagjait, vagy edzt a segdedz helyen, vagy egy brt) ltali szndktalan zavars esetn a labda l s jtkban van. Ha a kzbeavatkozs szndkos, a labda halott lesz a zavars pillanatban s a br kivet olyan bntetseket, amelyek a vlemnye szerint semlegestik a zavarst.
MEGJEGYZS: Lsd a 7.11 <rules_07.html> Szablyt a fent kivtelezett egynekre vonatkozan, ezenkvl lsd a 7.08 <rules_07.html> (b) Szablyt.
A szndkos vagy szndktalan zavars krdst a szemly cselekvse alapjn kell eldnteni. Pldul: egy tszed, labdaszed, rendr, stb. aki megprblja elkerlni, hogy a dobott vagy ttt labda rintse t, de a labda mgis eltallja, szndktalan zavars rszese lenne. Ha azonban belerg a labdba vagy felveszi vagy ellki, az szndkos zavarsnak szmt, fggetlenl attl, mi lehetett a gondolata.
AKCI: Az t a bellshoz t, aki lekezeli a labdt de vadul dob az egyes vdn tlra. Az egyes base-nl lev tmad segdedz, elkerlend hogy a labda eltallja, a fldre esik s az egyes vd tban, hogy visszaszerezze a vadul dobott labdt, belefut a segdedzbe; az t-fut vgl hrmas base-en kt ki. Az a krds, hogy a brnak zavarst kell-e tlnie a segdedz rszrl. Ez a br megtlse szerinti lesz s ha a br gy rezte, hogy a segdedz mindent megtett amit tudott, hogy elkerlje az akci zavarst, akkor nem kell zavarst tlni. Ha gy tnt a brnak, hogy a segdedz nyilvnvalan csak gy tett, hogy prbl nem kzbeavatkozni, akkor a brnak zavarst kell tlni.

3.16

Amikor nzi zavars van brmely dobott vagy ttt labdval, a labda halott lesz a zavars pillanatban s a brnak ki kell osztani olyan bntetseket amelyek a vlemnye szerint rvnytelentik a zavars tettt.

ELFOGADOTT ELBIRLS: Ha nzi zavars egyrtelmen megakadlyoz egy vdt egy magas labda elkapsban, az tt out-nak kell tlni.

Klnbsg van olyan labda kztt, amit kidobtak vagy kitttek a leltra s rint egy nzt, gy jtkon kvl kerl, mg ha visszapattan is a plyra, s az kztt, hogy egy nz bemegy a plyra vagy tnyl egy gt felett, alatt vagy azon keresztl s rint egy jtkban lev labdt vagy rint illetve mskppen zavar egy jtkost. Az utbbi eset nyilvnvalan szndkos s gy kell kezelni, mint szndkos zavarst ahogy a 3.15 Szablyban ll. Az tt s futkat oda kell kldeni ahol a br megtlse szerint lettek volna ha nem trtnt volna zavars.
Zavarsnak nem lehet helyt adni amikor egy vd tnyl egy kerts, korlt, ktl felett vagy leltra, hogy elkapjon egy labdt. Sajt kockzatra teszi ezt. Azonban ha egy nz kinylna az ilyen kerts, korlt vagy ktl jtktr oldalra s nyltan megakadlyozza, hogy a vd elkapja a labdt, akkor az tjtkost out-nak kell tlni a nz zavarsa miatt.
Plda: Fut hrmas base-en, egy out s az t magas labdt t mlyen a kls plyra (rvnyes vagy rvnytelen terleten). A nz tisztn zavarja a kls vdt, aki megksrli elkapni a magas labdt. A br out-nak tli az tt nzi zavars miatt. A labda halott a bemonds pillanatban. A br gy hatroz, hogy a tvolsg miatt ameddig a labdt tttk, a fut hrmas base-en pontot szerzett volna az elkaps utn ha a vd elkapta volna a labdt amit zavartak, ezrt a futt megengedi befutni. Nem lehet ez az eset, ha az ilyen magas labdt a hazai tnyrtl rvid tvolsgra zavartak.

3.17

Mindkt csapat jtkosainak s cserinek korltozniuk kell magukat a csapatuk kispadjn bellre, kivve ha tnylegesen rszt vesznek a jtkban vagy kszlnek bemenni a mrkzsre, vagy segdedzskdnek egyes vagy hrmas base-nl. Jtkosokat, cserket, vezetedzket, segdedzket, edzket s tszedket kivve senki sem foglalhatja el a kispadot egy mrkzs kzben.

BNTETS: Ennek megszegsrt a br, figyelmeztets utn, kikldheti a szablytalankodt a plyrl.

A srltek listjn lev jtkosoknak rszt szabad venni mrkzs eltti tevkenysgben s a kispadon lni a mrkzs kzben, de nem vehetnek rszt semmilyen tevkenysgben a mrkzs alatt, mint pl. egy dob bemelegtse, stb. Srlt jtkosoknak nem megengedett felmenni a jtkfelletre semmikor s semmilyen clbl a mrkzs kzben.

3.18

A hazai csapatnak kell a rend fenntartshoz elegend rendri vdelmet biztostani. Ha egy szemly vagy szemlyek bemennek a jtktrre egy mrkzs kzben s brmilyen mdon zavarjk a jtkot, a vendgcsapat megtagadhatja a jtkot amg a plyt megtiszttjk.

BNTETS: Ha a plyt nem tiszttjk meg mltnyos idn bell, amely semmilyen esetben sem lehet 15 percnl kevesebb azutn, hogy a vendgcsapat megtagadta a jtkot, a br eljtszottnak tlheti a mrkzst a vendgcsapat javra.

 

4.01

Kivve ha a hazai csapat korbban bejelentst tett, hogy a mrkzst elhalasztottk vagy a kezdse ksbb lesz, a brnak vagy brknak t perccel a mrkzs kezdetnek ideje eltt be kell mennik a plyra s egyenesen a hazai tnyrhoz kell mennik ahol tallkoznak a szembenll csapatok vezetedzivel.
Egymsutnban -
(a) Elszr a hazai vezetedz odaadja az tsorrendjt a fbrnak, kt pldnyban.
(b) Azutn a vendg vezetedz odaadja az tsorrendjt a fbrnak, kt pldnyban.
(c) A fbrnak meg kell gyzdnie arrl, hogy az sszetartoz tsorrendek eredetije s msolata azonos, azutn tad egy msolatot mindegyik tsorrendbl az ellenfl vezetedzjnek. A br ltal megtartott tsorrend lesz a hivatalos tsorrend. Az tsorrendek br ltali tadsa, megalapozza az tsorrendeket. Azutn egyik vezetedz sem cserlhet, csak ha ezen szablyok lehetv teszik.
(d) Amint a hazai csapat tsorrendjt tadjk a fbrnak, a brk szava dnt a plyn s attl a pillanattl fogva egyedli joguk eldnteni, mikor maradjon flbe, fggesztdjn fel vagy folytatdjon egy mrkzs az idjrs vagy a jtktr llapota miatt.
Az tsorrendbeli nyilvnval hibkra, melyeket a fbr szrevesz mieltt bemondja a "Jtk"-ot a mrkzs kezdshez, fel kell hvni a vtkes csapat vezetedzjnek vagy csapatkapitnynak figyelmt, gy hogy a javtst el lehessen vgezni mieltt a mrkzs elkezddik. Pldul ha a vezetedz figyelmetlensgbl csak nyolc embert sorolt fel az tsorrendben, vagy kt ugyanolyan csaldnev jtkost is felsorolt, de azonost kezdbet nlkl s a hibkat szreveszi a br mieltt bemondja, hogy "Jtk", ki kell javttatnia az ilyen hibkat mieltt bemondja a "Jtk"-ot a mrkzs megkezdshez.

4.02

A hazai csapat tagjai elfoglaljk vdekez pozciikat, a vendgcsapat els tje elfoglalja helyt az thelyen, a br bemondja hogy "Jtk" s a mrkzs elkezddik.

4.03

Amikor a labdt jtkba hozzk egy mrkzs kezdetekor s annak folyamn, minden vdnek az elkapt kivve az rvnyes terleten kell lennie.
(a) Az elkap kzvetlenl a tnyr mgtt helyezkedjen el. elhagyhatja a pozcijt brmikor, hogy elkapjon egy dobdobst vagy akcit csinljon, kivve amikor az tnek szndkos stt adnak, az elkapnak mindkt lbbal az elkaphely vonalain bell kell lennie amg a labda el nem hagyja a dob kezt.

BNTETS: Balk.

(b) A dobnak, mikzben a labdt az thz dobja, a szablyos pozcijban kell lennie;
(c) A dobt s elkapt kivve brmelyik vd brhol elhelyezkedhet az rvnyes terleten;
(d) Az tt vagy egy befutni prbl futt kivve, tmad jtkos nem keresztezheti az elkap vonalait amikor a labda jtkban van.

4.04

Az tsorrendet kvetni kell az egsz mrkzsen, kivve ha egy jtkost lecserlnek egy msikra. Abban az esetben a cserejtkos tveszi a lecserlt jtkos helyt az tsorrendben.

4.05

(a) A tmad csapatnak el kell helyeznie kt base-edzt a plyn az tsnl tlttt ideje kzben, egyet az egyes base s egyet a hrmas base kzelben.
(b) A base-edzk szma kettre korltozott s (1) a csapat szerelsben kell lennik, (2) mindenkor a segdedz helyen kell maradniuk.

BNTETS: A szablytalan base-edzt ki kell lltani a mrkzsrl s el kell hagynia a jtkteret.

ltalnos gyakorlat sok ve, hogy nhny segdedz kiteszi az egyik lbt a segdedz helyrl vagy a vonal fl ll vagy mskppen van kiss a segdedz hely vonalain kvl. Ez a segdedz nem tekintend a helyn kvlinek, hacsak az ellenfl vezetedzje nem panaszkodik, s azutn a brnak szigoran meg kell kvetelnie minden segdedztl (mindkt csapatban), hogy maradjanak mindenkor a segdedz helyen.
Szintn ltalnos gyakorlat, hogy a segdedz akinek a base-nl akci van, kilp a segdedz helyrl hogy jelezze a jtkosnak a becsszst, tovbbmenst vagy egy base-re visszatrst. Ez megengedhet ha a segdedz nem zavarja a jtkot semmilyen mdon.

4.06

(a) Vezetedz, jtkos, csere, edz vagy tszed, akr a kispadrl, segdedz helyrl, a jtktren vagy mshol, soha -
(1) Nem uszthat vagy prblhat usztani, szban vagy mutogatssal tntetst a nzktl;
(2) Nem hasznlhat olyan szavakat, amelyek brmely mdon utalnak vagy rossz fnyt vetnek az ellenfl jtkosaira, egy brra vagy brmely nzre;
(3) Nem mondhat be "Id"-t s nem hasznlhat brmilyen ms szt vagy kifejezst vagy kvethet el olyan cselekvst amikor a labda l s jtkban van, amivel az a nyilvnval szndka, hogy megtorpanst kvettessen el a dobval.
(4) Nem teremthet szndkos rintkezst a brval brmilyen formban.
(b) Vd nem foglalhat el pozcit az t ltsi vonalban, s szndkos sportszertlen cllal nem viselkedhet olyan mdon, hogy elvonja az t figyelmt.

BNTETS: A szablytalankodt ki kell lltani a mrkzsrl, el kell hagynia a jtkteret s ha megtorpanst csinltak, azt rvnytelenteni kell.

4.07

Amikor egy vezetedzt, jtkost, segdedzt vagy edzt killtanak a mrkzsrl, neki azonnal el kell hagynia a plyt s nem vehet tovbbi rszt a jtkban. A klubhzban kell maradnia vagy tltzik utcai ruhba s vagy elhagyja a baseball parkot vagy helyet foglal a nagyleltn, messze a csapata kispadjnak s a melegthelynek a kzelsgtl.
Ha egy vezetedz, segdedz vagy jtkos fel van fggesztve, nem lehet a kispadon vagy a sajtpholyban a mrkzs ideje alatt.

4.08

Amikor egy kispad tagjai heves nemtetszst mutatnak egy bri dnts ellen, a brnak elszr figyelmeztetst kell adnia, hogy az ilyen rosszalls sznjn meg. Ha az ilyen cselekvs folytatdik -

BNTETS: A br a tetteseket a kispadrl a klubhzba utastja. Ha nem tudja megllaptani a tettest, megtisztthatja a padot minden cserejtkostl. A szablytalan csapat vezetedzje csak arra lesz felhatalmazva, hogy a mrkzsen cserhez szksges jtkosokat visszahvja a plyra.

4.09

HOGYAN SZEREZ PONTOT EGY CSAPAT.
(a) Egy pontot kell szmtani minden alkalommal, amikor egy fut szablyosan elrehalad s rinti egyes, kettes, hrmas s a hazai base-t mieltt hrom ember kiesne s befejezdne a jtkrsz. KIVTEL: Pont nem szmt, ha egy fut olyan akciban jut a hazai base-re amelyben a harmadik out-ot megcsinljk (1) az t-futn mieltt megrinti az egyes base-t; (2) brmelyik tols miatt kiesett futn; vagy (3) egy elz futn akit azrt tlnek out-nak, mert nem rintette meg az egyik base-t.
(b) Amikor a gyztes pontot megszerzik egy lejtszottnak szmt mrkzs utols fl-jtkrszben, vagy egy rads jtkrsz (extra inning) vgben, ball-ok miatti sta, megdobott tjtkos vagy brmilyen ms akci eredmnyeknt amikor tele vannak a base-ek, amely elretolja a hrmason lev futt, a br nem nyilvnthatja befejezettnek a mrkzst, amg a hrmas base-rl elretolt jtkos meg nem rinti a hazai base-t s az t-fut nem rinti az egyes base-t.
Olyan kivtel lehet, hogy szurkolk futnak be a plyra s fizikailag meggtoljk, hogy a fut megrintse a hazai tnyrt vagy hogy az t megrintse az egyes base-t. Ilyen esetekben, a brknak oda kell tlnik a base-t a futnak a szurkolk ak

 
ra
 
Nyaptr
2025. Mjus
HKSCPSV
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
<<   >>
 
Egyb
 
Szmtgppel kapcsolatos
 
Linkek
 
n!
 
Corakozs!
 

&#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal